Nagyszabású akciót hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Dél-Alföldön, ahol egy Pest vármegyében működő bűnözői csoportot lepleztek le. A bűnözők fiktív számlákkal közel 900 millió forintos áfát akartak elcsalni 33 vállalkozás számára.

Telitalálata volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának, amikor egy Pest vármegyében működő bűnözői csoporton ütöttek rajta. A bűncselekménnyel érintett cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, hanem számlagyárként működtek, és közel 900 millió forint általános forgalmi adót hárítottak át 33 másik társaságra. A csalást úgy valósították meg, hogy az értékesítéseik után nem fizették be az áfát.

A haszonhúzó vállalkozások a fiktív számlák ellenértékét banki átutalásokkal rendezték, az így átutalt, összesen közel 3 milliárd forintot a bűnelkövetői kör tagjai készpénzben vették fel a közvetítő cégek számláiról, majd továbbították a haszonhúzó cégek ügyvezetőinek. A rendőrségi jelzés a Bács-Kiskun vármegyei revizoroktól érkezett, miután ellenőrzésük során felfedezték a csalárd adócsalási konstrukciót.

17 gyanúsított, több százmilliós vagyonbiztosítás

A nyomozók az összehangolt akció során 17 helyszínen 17 embert állítottak elő. A gyanúsítottakat bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. A gyanúsítottak közül 3 fő letartóztatását és 1 fő bűnügyi felügyeletét a Kecskeméti Járásbíróság rendelte el.

Az okozott kár megközelítőleg 900 millió forint, amiből a hatóságoknak eddig mintegy 300 millió forint értékben sikerült vagyont biztosítaniuk. Zár alá vettek bankszámlákat, lefoglaltak gépjárműveket és ingatlanokat, valamint készpénzt. A folyamatban lévő ügyben további vagyonbiztosításokra is számítani lehet ‒ közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

⚖️Mit mond a Btk.?

396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy az (1) bekezdés szerinti cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig, ha különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy a jelentős vagyoni hátrányt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy a különösen nagy vagyoni hátrányt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.