Minősített zsarolás bűntette miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség egy fegyházbüntetését töltő, többszörös visszaeső férfival szemben. Az elkövető a börtönből telefonált rá a sértettre, végrehajtónak adta ki magát, és azzal fenyegette meg a nőt, hogy lefoglalják a vagyonát, ha nem fizet ki egy 895 ezer forintos valótlan tartozást.

Az ügyészségi vádirat részletesen ismerteti a bűncselekményt. Az erőszakos, többszörös visszaeső férfi a fegyházból hívott fel egy nőt 2023. március 27-én. A vádlott a hívás során végrehajtónak adta ki magát, és hivatalos eljárás látszatát keltve azt állította, hogy a sértettnek 895 ezer forint tartozása van.

Vagyontárgyak lefoglalásával fenyegetett

Miután a nő jelezte, hogy nincs otthon, megegyeztek egy későbbi visszahívásban. A vádlott ismét felhívta a sértettet, és ekkor már konkrét fenyegetéssel élt: ha a tartozás összegét nem utalja el, lefoglalják a vagyontárgyait, köztük a gépkocsiját is.

A fenyegetés hatására a sértett beadta a derekát, és első részletként 187 ezer forintot utalt át a zsaroló által megadott bankszámlaszámra.

A bűncselekményhez a férfi édesanyja is segítséget nyújtott: ő szerzett be egy ismerőstől bankszámlát egy valótlan ürüggyel. Az ismerős, aki nem tudott a pénz bűncselekményből való származásáról, felvette a 187 ezer forintot, és átadta a vádlott anyjának.

Az ügyészség a férfit és édesanyját hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntettével vádolja. A nőt bűnsegédként vonják felelősségre. A férfi esetében végrehajtandó szabadságvesztés, míg édesanyja számára felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozza az ügyészség.

Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni a vádlottak bűnösségéről – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A cikkben leírt tényállás a zsarolás bűntettének minősített esetét veti fel, az úgynevezett hivatalos minőség színlelésével elkövetve.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

367. § Zsarolás

• (1) Aki mást jogtalan haszonszerzés céljából erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
  • a) hivatalos személyként vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőségét színlelve követik el,
  • b) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
  • c) bűnszövetségben, vagy
  • d) különös kegyetlenséggel követik el.
• (3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást
  • a) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, vagy
  • b) halált okozva követik el.

Megjegyzés: Az elkövető a végrehajtó minőségét színlelte, ami minősítő körülménynek számít. A fenyegetés (vagyontárgyak lefoglalása) célja a jogtalan haszonszerzés volt. A többszörös visszaeső volt szintén súlyosító tényező. A férfi anyja esetében a Btk. szerint a bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott szándékos segítség, azaz a bankszámla biztosítása, bűnsegédként való felelősségre vonást alapoz meg.