Nyírségi dohánybirodalom bukása: 9 tonna feketepiaci dohányt foglalt le a NAV

Közel 9 tonna feldolgozott dohányt, amely 10 millió szál cigaretta előállítására elegendő, foglalt le a NAV egy Nyírségben működő, szervezett bűnbandától. A héttagú hálózat a költségvetésnek több mint 430 millió forint kárt okozott adózatlan üzelmeivel, és jelenleg öt tagjuk letartóztatásban van.

[Archivált média]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói és a Bevetési Igazgatóság pénzügyőrei összehangolt akcióval számoltak fel egy komplex, illegális dohányfeldolgozó- és cigarettakereskedelmi hálózatot a Nyírségben. A nyomozás egy testvérpár megfigyelésével indult, akik adózatlan fogyasztási dohány- és cigaretta kereskedelemmel próbáltak haszonra szert tenni.

A fivérek megfigyelése révén sikerült felgöngyölíteni a teljes láncolatot, azonosítva a szárított dohányalapanyag beszerzésével és feldolgozásával foglalkozó „vállalkozókat” is. Az orgazda testvérek ezen felül adózatlan cigarettát is forgalmaztak, amivel jelentős haszonra tettek szert.

Különösen nagy vagyoni hátrány és pénzmosás

Öt hónapon belül a pénzügyi nyomozók közel tucatnyi rajtaütéssel és bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásával azonosították be a héttagú bűnbanda minden tagját.

A bizonyítékokból kiderült, hogy a bűnszövetség összesen 8,7 tonna fogyasztási dohányt állított elő és értékesített. Ez a mennyiség 10 millió szál cigaretta megtöltésére elegendő. A tevékenységükkel a hazai költségvetésnek 430 millió forintot meghaladó kárt okoztak. Emellett a testvérpár további 23 ezer doboz adózatlan cigarettát is forgalomba hozott, amelynek értéke 700 millió forint volt.

Az akcióban félszáz pénzügyőr vett részt. A nyomozók hét személyt állítottak elő, akiket különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás, valamint pénzmosás bűncselekmények miatt hallgattak ki gyanúsítottként. Az elkövetők közül öt személyt vettek őrizetbe, akiknek letartóztatásáról bírósági döntés született. Elmarasztalásuk esetén akár 10 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak – számolt be róla a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mit mond a Btk.?

A bűnbanda ellen a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, a bűnszövetség és az üzletszerűség minősített esetei miatt indult eljárás a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 396. §-a alapján.

Költségvetési csalás (Btk. 396. §)

• A 430 millió forintot meghaladó vagyoni hátrány a Btk. értelmező rendelkezései szerint különösen nagy vagyoni hátránynak (50 000 001 Ft – 500 000 000 Ft között) minősül.
• Az (5) bekezdés szerinti büntetési tétel az irányadó, figyelembe véve az elkövetés módjait:

„A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.”

Mivel az okozott kár különösen nagy volt (430 millió Ft felett) és az elkövetés bűnszövetségben és üzletszerűen történt, a szabadságvesztés büntetési tétele öt évtől tíz évig terjed. A jövedéki termékekkel kapcsolatos (dohány) jogsértés a 396. § (6) bekezdése szerint is büntetendő.

Pénzmosás (Btk. 399. §)

Az elkövetők terhére rótt pénzmosás bűntettét a 399. § (1) bekezdése szabályozza:

„Aki más által elkövetett – a 3. §-ban meghatározott – bűncselekményből származó a) dolgot magának vagy másnak megszerez, tart, felhasznál, vagy azzal rendelkezik, b) dolog eredetét, a dologgal kapcsolatos jogot vagy a dolog fellelhetőségi helyét elleplezi, leplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A pénzmosás esetében az alapbűncselekmény (jelen esetben a költségvetési csalás) pénzének további forgatása vagy elrejtése a büntetendő.