Kedden folytatódott a Fővárosi Törvényszéken annak a két vádlottnak, M. Sándornak és O. Gábor Tamásnak a pere, akik három évvel ezelőtt egy józsefvárosi lakásban agyonvertek egy férfit, majd órákon át magára hagyták a haldokló áldozatot.

A vádirat szerint a két vádlott együtt italozott a barátjukkal egy józsefvárosi lakásban, amikor egy elbaltázott üzlet miatt összeszólalkoztak. A vita hevében M. Sándor leütötte az ismerősét, ami után a másik vádlott, O. Gábor Tamás is csatlakozott a bántalmazáshoz. A két férfi felváltva rugdosta és ütötte a földön fekvő áldozatot, akinek minden bordája eltört. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a földről sem bírt felkelni. Hiába kérte támadóit, hogy segítsenek neki, ők figyelmen kívül hagyták a kéréseit. A haldokló férfihez csak másnap, kora délután hívtak segítséget, de az áldozat még a mentők kiérkezése előtt, a segélyhívás utáni percekben meghalt.

A Fővárosi Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt M. Sándorra 18, míg O. Gábor Tamásra 17 év fegyházbüntetést kért, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. A két férfi egymásra mutogatott a per során. Mindketten azzal védekeztek, hogy az áldozat bordáit a mentősök törték el, amikor megpróbálták újraéleszteni – írta meg a 24.hu.

Az ügyvédek a bizonyítási eljárás újranyitását kérték

M. Sándor védője azzal érvelt, hogy az ügyben készült szakértői vélemények annyira megalapozatlanok és hiányosak, hogy kétséges, bizonyítékként egyáltalán elfogadhatók-e.

„Nem vitatom, hogy a terheltek megverték a sértettet, aki rosszul lett. Erre kihívták a mentőket, de nem azért, ami a vádiratban van, hogy magukat mentsék. Hogy milyen állapotban volt ekkor a sértett? Nem tudom. Kizárhatjuk azt, hogy a klinikai halál állapotában volt? Nem tudom. Kihívták a mentőket, és történt egy mellkompresszió, újraélesztés. Ami biztos, hogy a bordatöréseket nem a terheltek okozták. Hogy ki okozta, és mi történt, ezt szakérőkkel sem lehetett megállapítani. Ezért arra teszek indítványt, hogy a bíróság nyissa meg újra a bizonyítási eljárást, és rendeljen ki új és másik orvosszakértőket ezeknek a kérdéseknek a tisztázására”

– mondta a védő. Hozzátette, hogy a poligráfos vizsgálat is megalapozatlan következtetésekre jutott, mivel a gyanúsított válaszait nem lehet a terhére értékelni, hiszen megtagadhatta volna a vizsgálatot.

Ha a gyanúsított össze-vissza beszél, akkor azt nem lehet a terhére értékelni. … A vizsgálatot végző személy a feljegyzésében azt írta, hogy a gyanúsított azt mondta: «Véletlenül ráléphetett a testére». Ezt azonban a következő állításával már vissza is vonta. A jegyzőkönyvben mégis az van, hogy a férfi valószínűleg ráléphetett Zoltán mellkasára, vagy a felsőtestére – magyarázta a védő.

O. Gábor Tamás védője elismerte, hogy ügyfele bántalmazta a sértettet, de a halálhoz szerinte már nem volt köze. Elmondta, hogy a vita során ügyfele mindössze öt-hat ütést vitt be az áldozatnak.

Ezután ő már fizikailag nem bántalmazta tovább. Ezután a védencem elköszönt a többiektől, és elment lakás egyik másik helyiségébe, és felment aludni a galériára. De mielőtt felment, elmosogatott és rendet rakott. Reggel a másodrendű vádlott azt tapasztalta, hogy a sértett sokkal rosszabb állapotban van, mint amikor ő elhagyta a szobát. Ekkor tiszta csatatér volt a szobában, amit korábban ő rendbe rakott – mondta.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a védence által elmondottakat alátámasztják a poligráfos vizsgálatok eredményei is. Hozzátette, hogy ügyfele esetében nem állapítható meg a társas elkövetés, és semmilyen bizonyíték sincs arra, hogy a vádlottak együtt okozták az ismerősük halálát. Emlékeztetett arra is, hogy a szakértő nem zárta ki, hogy ötven-száz sérülés, taposás volt az áldozaton. Amikor azonban a halált okozó sérülés történt, akkor védence már nem tartózkodott a helyiségben. Mint mondta, legfeljebb súlyos testi sértés bűntettében állapítható meg ügyfele bűnössége.

O. Gábor Tamást a tárgyalásra a testvérei és a párja is elkísérték. Amikor az egyik testvért megkérdezték, hogy elhiszi-e mindazt, amire a fivére hivatkozott, ezt felelte:

„A másik vádlottnak, Sanyinak az arcát figyeltem végig. Róla el tudom képzelni, hogy ezt tette, de a testvéremről már nem. Teljesen meg vagyok győződre, hogy addigra tényleg elment aludni. Nem jó így  látni a testvéremet, és nem is tudok mondani semmit arra, hogy milyen büntetést érdemel.”

A következő tárgyalás október 20-án lesz. A vádlottak ezen az utolsó szó jogán nyilatkozhatnak, és várhatóan sor kerül az ítélethozatalra is.

⚖️Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) az emberölést a 160. §-ban szabályozza. A tényállás a következő:

(1) Aki más életét szándékosan kioltja, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lehet, ha az emberölést a következő minősített esetek valamelyikében követik el:

• különös kegyetlenséggel (ez esetben a bántalmazás során okozott rendkívüli testi és lelki szenvedés miatt);
• aljas indokból vagy célból;
• előre kitervelten;
• nyereségvágyból;
• több emberen;
• hivatalos személy, külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt;
• a sértett életét vagy testi épségét különös kegyetlenséggel veszélyeztető, illetve védekezésre képtelen állapotát kihasználva;
• fegyveresen;
• bűnszövetségben;
• a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére;
• a bűncselekmény leplezése céljából.

Az ügyészség a vádlottakra a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettét kérte. A joggyakorlat szerint a „különös kegyetlenség” megállapításához nem feltétlenül szükséges, hogy a bántalmazás hosszú ideig tartson, de az áldozat halálát megelőzően okozott szenvedés, a kínzás, megaláztatás minősíti a bűncselekményt. A jogi minősítés szempontjából nem a sértett halála előtti percek vagy órák száma a döntő, hanem a bántalmazás súlyossága, a sérülések jellege, és az a tény, hogy a támadók nem nyújtottak segítséget a haldokló férfinak, tovább növelheti a bűncselekmény súlyosságát.tak segítséget a haldokló férfinak, tovább növelheti a bűncselekmény súlyosságát.