A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei az M3-as autópályán tartóztattak fel egy furgont, amelynek sofőrje megpróbálta elkerülni az ellenőrzést, ami még gyanúsabbá tette. A bérautó rakteréből több mint 9500 darab, különféle ízesítésű, illegális e-cigaretta került elő, ami miatt a 27 éves sofőr akár 40 millió forintos bírságra is számíthat.

Az M3-as autópályán, ahol a NAV Bevetési Igazgatósága pénzügyőrei lettek figyelmesek egy „bérelhető” feliratú magyar furgonra. A járművezető gyanús, tétova viselkedése – úgy tett, mintha nem értené a kiterelésre vonatkozó egyértelmű hatósági jelzéseket – erősítette a pénzügyőrök gyanúját.

A 27 éves magyar sofőr és útitársa a hajdúnánási pihenőhelyen is mellébeszéltek az ellenőrzés során. Azt állították, hogy a bérautóval üres dobozokat szállítanak Budapestről Romániába, azonban nem tudtak bemutatni sem fuvarokmányt, sem a jármű bérleti szerződését.

A jármű raktér átvizsgálása után derült ki, hogy a zavartság valódi oka: több mint 9 575 darab illegális, különféle ízesítésű e-cigaretta (többek között Elfbar, Vap Solo, HIT Me) lapult a kisteherautóban.

A jogsértő termékeket a járőrök lefoglalták. Az ügyben jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás. Ezen felül a bérleti szerződés hiánya miatt közigazgatási eljárás is indult. A sofőrre akár 40 millió forint bírságot is kiszabhatnak.

A NAV kiemelte, hogy az ilyen típusú, ízesített folyadékkal töltött elektronikus eszközök dohánygyártmánynak minősülnek, és Magyarországon tilos a forgalmazásuk, értékesítésük, importálásuk, távértékesítésük és árusításuk. Az illegális termékek súlyos egészségügyi kockázatokat jelentenek, különösen a fiatalok számára, mivel könnyen nikotinfüggőség alakulhat ki a vonzó ízesítések miatt. Aggasztó tény, hogy a hatóságok az elmúlt időszakban THC (marihuána) tartalmú illegális termékeket is találtak, amelyek kábítószer-függőséget is okozhatnak.

Mit mond a Btk.?

A rendelkezésre álló adatok alapján az elkövetés a költségvetési csalás és a jövedéki törvénysértés tényállásait érinti. Mivel az e-cigaretta dohánygyártmánynak minősül, és Magyarországon tilos a forgalmazása, az elkövetők a közigazgatási bírság mellett büntetőjogi felelősséggel is szembesülhetnek.

A költségvetési csalás bűncselekményét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 396. §-a szabályozza:

• Btk. 396. § (1) bekezdés: „Aki vagyoni hátrányt okoz
  • a) a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség, illetve költségvetésből származó vagyoni, vagy más jog szerinti jogosultság megállapítása, ellenőrzése, illetőleg igénybevétele során, vagy
  • b) az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésével, használatával, vagy arról való rendelkezéssel kapcsolatos kötelezettség megszegésével,
  • és ezzel összefüggésben a vagyoni hátrány kétmillió forintot meg nem haladó összege az adó, a vám, a társadalombiztosítási járulék vagy az egészségügyi hozzájárulás eltitkolásával, csökkentésével vagy jogtalan visszaigénylésével, jogosulatlan igénybevételével, illetve az államháztartás más forrásaiból származó pénzeszközök jogtalan felhasználásával függ össze, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A cselekmény súlyosságát a okozott vagyoni hátrány nagysága határozza meg, amelynek büntetési tételei:

• (2) b) ha a vagyoni hátrány az ötmillió forintot meghaladja (jelentős érték), egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
• (3) a) ha a vagyoni hátrány az ötvenmillió forintot meghaladja (különösen jelentős érték), két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
• (4) a) ha a vagyoni hátrány az ötszázmillió forintot meghaladja (különösen nagy érték), öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

A jövedéki törvénysértés a közigazgatási eljárás keretein belül szankcionálható, de a költségvetési csalás megvalósulása esetén a büntetőjogi felelősség is fennáll.