Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt a Fővárosi Törvényszék két rabot, akik különös kegyetlenséggel végeztek a zárkatársukkal. Egy harmadik férfit, aki mindezt végignézte, de nem segített, szintén letöltendő börtönre ítéltek.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 25-én hozott elsőfokú ítéletet abban a börtönben elkövetett gyilkossági ügyben, amelyben két férfit különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére, társtettesként elkövetett emberölés bűntettében találtak bűnösnek. A bíróság mindkettőjüket életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. rendű vádlott legkorábban 25 év múlva szabadulhat feltételesen. A II. rendű, erőszakos többszörös visszaesőnek minősülő vádlottat a törvény kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

Harmadik társukat, aki nem avatkozott közbe, segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélték.

Az ítélet szerint az I. és II. rendű elítéltek rendszeresen bántalmazták a velük egy zárkában élő, csendes, visszahúzódó rabtársaikat. A későbbi áldozatot napokig éheztették, majd arra kényszerítették, hogy gyorsított tempóban egyen. Ezt követően kikötözték a kezeit és a lábait, majd brutálisan megverték. A bántalmazásba bevonták a III. rendű vádlottat és egy másik zárkatársukat is, akik a belső hierarchiában betöltött szerepük megőrzése, illetve a megtorlástól való félelem miatt 1-2, szinte jelképes ütést mértek az áldozatra.

A segítség elmaradt

Az elkövetők később megtiltották a sértettnek, hogy részt vegyen a gyógyszerosztáson, nehogy a börtön személyzete észrevegye a sérüléseit. A III. rendű vádlott mindvégig tisztában volt tetteik súlyával, mégsem próbálta megakadályozni a bántalmazást, és nem nyújtott segítséget a haldokló férfinak, akinek az életét a gyors orvosi beavatkozás még megmenthette volna. A sértett halálához vezető folyamat több órán át tartott, amely az átlagost jóval meghaladó, elhúzódó fájdalmat, szenvedést és félelmet okozott neki.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlottak büntetett előéletét és a bűncselekmény többszörösen minősített jellegét. Enyhítő körülménynek számított az I. rendű terhelt részbeni, míg a III. rendű vádlott teljes körű, társaira is kiterjedő beismerő vallomása.

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak és védőik fellebbeztek – közölte a Fővárosi Törvényszék.

⚖️Mit mond a Btk.?

Az ügyben két bűncselekmény tényállása valósult meg.

Emberölés (160. §): Az alapeset szerint: „(1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A törvény súlyosabban, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünteti az elkövetőt, ha a gyilkosságot minősített esetekben követik el, mint amilyen a jelen ügyben megállapított:

• különös kegyetlenséggel,
• védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés.

Segítségnyújtás elmulasztása (166. §): Az alapeset szerint: „(1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bíróság a minősített, súlyosabb esetet állapította meg: „(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.”