Egy különleges orvosi képzéshez kötődő ügyben hozott jogerős döntést a másodfokú bíróság: a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség indítványára vesztegetés és vesztegetés elfogadása miatt is bűnösnek mondták ki azt a klinikai igazgatót és boncmestert, akik korábban emberi test tiltott felhasználása miatt már elítélésre kerültek. Az ítélet jogerős.

Emberi csontokkal fizettek a konferenciáért

Az ügy 2019-ig nyúlik vissza, amikor egy hazai egyetemen nemzetközi orvosszakmai kurzust tartottak, ahol a fül-orr-gégészet területére specializálódott szakemberek sziklacsont fúrását gyakorolhatták – emberi csontokon. A szervezést vállaló klinikai igazgató azonban nem hivatalos úton szerezte be a csontokat: 2018 elején megállapodott az intézmény egyik boncmesterével, hogy a következő évi eseményre száz sziklacsontot szerez be, darabonként 2.500 forintért. A boncmester a kért mennyiséget – legalább száz darabot – el is távolította az elhunytak testéből anélkül, hogy azt a boncjegyzőkönyvben rögzítette volna.

Egy harmadik személy – szintén az ügy vádlottja – nyolc csontot vitt ki magával egy külföldi, kéthónapos tanulmányútra, engedély nélkül. Őt azonban a bíróság felmentette.

A jogsértésre 2019 májusában derült fény, amikor a klinika e-mailben névtelen bejelentést kapott: a csontokat formalinban tárolva, vödrökben helyezték el az intézmény alagsorában.

Jogerős ítélet született a fellebbviteli eljárásban

A Pécsi Törvényszék korábban mindkét vádlottat emberi test tiltott felhasználása miatt mondta ki bűnösnek. Az igazgató 1 év 8 hónap – 2 év 6 hónapra felfüggesztett – szabadságvesztést, valamint pénzbüntetést kapott, míg a boncmestert 1 év 6 hónap – 2 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztéssel és vagyonelkobzással sújtották.

A másodfokú eljárás során a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a korábbi ítélet súlyosítását, valamint korrupciós bűncselekmények megállapítását kezdeményezte. Az ítélőtábla helyt adott ennek: a klinikai igazgatót vesztegetés, míg a boncmestert vesztegetés elfogadása miatt is bűnösnek mondták ki. Az ítélet jogerős – közölte a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A vesztegetés bűncselekményét a Büntető Törvénykönyv 290. §-a szabályozza. E szerint az a személy követ el vesztegetést, aki hivatalos személynek jogtalan előnyt ad vagy ígér abból a célból, hogy az a hivatali kötelességét megszegje. Ez a bűncselekmény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 291. § pedig a vesztegetés elfogadását szabályozza. Ennek értelmében az a hivatalos személy, aki jogtalan előnyt kér, elfogad vagy ilyenre ígéretet tesz, szintén bűncselekményt követ el. Az alapesetben alkalmazható büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A bűncselekmények minősített esetei – például ha az elkövetés üzletszerűen vagy jelentős értékre történik – ennél súlyosabb büntetést is eredményezhetnek, akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.