Egy 37 éves férfi a segélyhívón keresztül robbantással fenyegetőzött, miután összeveszett a párjával. Gyorsított eljárásban bűnösnek mondták ki, 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönt kapott, de az ügyészség fellebbezett.

A vádirat szerint a férfi 2025. június 25-én budapesti tartózkodási helyéről hívta fel a segélyhívót. Bemondta nevét és címét, majd kijelentette: ha nem küldenek oda azonnal rendőröket,

„felrobbantja az egész lakást”.

A fenyegetés közben a háttérben a párjával vitatkozott. Állítása szerint azért akarta mindezt, hogy megijessze a párját, és elvigyék őt a rendőrök.

A hívás nyomán a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai azonnal ellenőrizték a címet, majd még aznap elfogták a fenyegetőző férfit. Vallomásában elmondta, hogy a vita hevében valóban nem gondolta komolyan a robbantást, pusztán a párját akarta megfélemlíteni.

A Fővárosi Főügyészség gyorsított eljárást kezdeményezett, és a férfit terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettével állította bíróság elé. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki, és 1 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést nyújtott be.

„Aki abból a célból, hogy állami szervet kényszerítsen, robbantással fenyeget, elköveti a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettét”

– közölte a Fővárosi Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 314. § (1) bekezdése értelmében:
„Aki abból a célból, hogy állami szervet, más nemzetközi szervezetet vagy ezek döntéshozó, illetve végrehajtó testületét jogellenes cselekményre kényszerítsen, vagy ilyen cselekménytől eltántorítson, terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntettet követ el és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Minősített esetek:

• ha a fenyegetés nagy nyilvánosság előtt történik,
• ha bűnszövetségben követik el,
• ha különösen védett személy vagy szerv ellen irányul,
  a büntetés akár tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.