Emberrablás ügyében született ítélet Debrecenben

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség helybenhagyná annak a három vádlottnak az ítéletét, akik 2023 nyarán láncra verve, rendszeresen bántalmazva tartottak fogva egy férfit. Az áldozat egy 50 ezer eurós tartozás miatt került célkeresztbe.

A parkolóból hurcolták el, lánccal kikötözve tartották fogva

A Debreceni Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a sértett 2023. július 21-én találkozóra ment egy debreceni bevásárlóközpont parkolójába, ahol a két magyar-ukrán állampolgárságú vádlott előre kitervelt módon elhurcolta őt. A férfi arcát eltakarva szállították el egy vidéki ingatlanhoz, ahol a garázsban egy lánccal rögzítették.

A következő napokban többször is kimozdították őt, hogy ismerőseitől pénzt szerezzen be. Az így megszerzett összegeket az elkövetők azonnal euróra váltották. Egy alkalommal a férfit egy ismerőséhez is elvitték, ahol a sértett jelezte, hogy veszélyben van. Másnap ez az ismerős mentette ki őt.

Rendszeresen bántalmazták és életveszélyesen megfenyegették

A fogvatartás alatt az elkövetők folyamatosan bántalmazták a férfit, és életveszélyes fenyegetésekkel próbálták rábírni a tartozás visszafizetésére. A sértett szabadulását követően rendőrségi feljelentés született, az eljárás pedig vádemeléssel és bírósági ítélettel zárult.

Az elsőfokú bíróság a két fő vádlottat minősített emberrablás és súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek, egyiküket 9, másikukat 10 év fegyházbüntetésre ítélte. A harmadik elkövető – aki bűnsegédként vett részt az emberrablásban – 6 év 6 hónap fegyházbüntetést kapott.

Másodfokon is súlyos büntetést kér az ügyészség

A vádirattal összhangban a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet lényegi helybenhagyását indítványozta, azzal a kiegészítéssel, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét szigorúbban kell szabályozni. Az eljárás másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik – közölte a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség.

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 192. § szerint emberrablást követ el az, aki mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt azzal a céllal, hogy őt vagy hozzátartozóját erőszakkal vagy fenyegetéssel valamilyen cselekményre, mulasztásra, eltűrésre vagy vagyoni előny juttatására kényszerítse.

  • Alapesetben az emberrablás büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
  • Minősített esetekben, például ha a bűncselekményt bántalmazással, fegyveresen, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el, a büntetés öt évtől húsz évig terjedhet.
  • Életfogytig tartó szabadságvesztés csak abban az esetben alkalmazható, ha az emberrablás a sértett halálát okozza – ezt a törvény 192. § (4) bekezdése rögzíti.

A súlyos testi sértés tényállását a Btk. 164. § tartalmazza: nyolc napon túl gyógyuló sérülés esetén a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, amely súlyosbodhat például különös kegyetlenség vagy bűnszövetség esetén.

A súlyos testi sértés a 164. § alapján akkor áll fenn, ha a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved el. Ez bűntettnek minősül, és alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de minősítő körülmények esetén – például különös kegyetlenséggel vagy bűnszövetségben – a tétel jelentősen nőhet.

👮 MÉG TÖBB VESZéLYEZTETéS 🚨 LEGFRISSEBB HÍREK