Több mint tízmillió forint értékű adózatlan vágott dohányt találtak a NAV pénzügyőrei egy szabolcsi férfi autójában és garázsában. Az ügy jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás gyanújával folytatódik.

Fekete zsákokkal volt tele az autó

A NAV Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Mélységi Ellenőrzési Osztályának rendőreivel együttműködésben intézkedtek augusztus végén Nagykálló közelében, ahol egy magyar rendszámú gépkocsit állítottak meg közúti ellenőrzés során.

Az autó utastere zsúfolásig volt fekete szemeteszsákokkal, melyek adagolt, vágott fogyasztási dohányt tartalmaztak. A zsákok összesített tömege 38,18 kilogramm volt.

A rendőrök azonnal értesítették a NAV pénzügyőreit, akik a 40 éves szabolcsi férfit hazáig kísérték, majd a helyszínen átvizsgálták az ingatlanját is.

Még több dohány került elő a garázsból

A férfi garázsában további, szemeteszsákokba rejtett dohánymennyiséget találtak a pénzügyőrök: itt újabb 38 kilogramm adózatlan vágott dohányra bukkantak. Így a teljesen lefoglalt mennyiség 76 kilogrammot tett ki, ami több tízezer szál cigaretta előállítására is elegendő lett volna.

A férfi elismerte a dohánytermékek tulajdonjogát, azonban azok eredetét és származását nem tudta igazolni. A NAV tájékoztatása szerint az ügyben jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indult eljárás, az elkövető pedig több mint nyolcmillió forint bírságra is számíthat.

A hatóság kiemelten felhívja a figyelmet arra, hogy dohányterméket Magyarországon kizárólag dohányboltban lehet értékesíteni. Dohánytermék csak a NAV által regisztrált személyek között adható át, és munkavégzés ellenértékeként sem engedélyezett az átadása – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 396. § (1) bekezdése szerint:
„Aki jövedéki adózás alá eső termékkel kapcsolatos jövedéki szabályokat megszegi, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A 396/A. § kimondja:
„Aki jövedéki adózás alá eső termékkel kapcsolatban az adó megfizetését elkerülve vagy az adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés feltételeinek a megszegésével jogtalan gazdasági előnyt szerez vagy kísérel meg szerezni, jövedéki csalást követ el.”

A jövedéki csalás súlyosabb elkövetési alakzatai – például üzletszerűség, különösen nagy érték – esetén a büntetés egy évtől öt évig, illetve kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet a Btk. 396/A. § (3)–(4) bekezdései alapján.