Mai névnap: Tamás

Lopott üdítőket rejtettek kukába Oroszlányban – a rendőrök kiszúrták a trükköt
Egy zárt fagyasztóládából zsákmányolt üdítőket próbáltak eltüntetni egy lopott kukában azok a fiatalok, akiket Oroszlány központjában ért tetten a rendőrség. A rendőröknek hamar feltűnt a szokatlan „kukásmozgás”, és kiderült, nem ez volt az első lopásuk.

Különös kukás „fuvar” a főtéren
Szeptember 6-án hajnalban egy 16, illetve egy 27 éves fiatalember tört fel egy árusító pavilon mögötti, zárt fagyasztóládát Oroszlányban, a Fő téren. A ládából hét és fél zsugor – azaz több tucat – üdítőt és ásványvizet pakoltak ki, majd a zsákmányt egy 110 literes kommunális hulladékgyűjtőbe rejtették. A kukát ezt követően elhúzták a helyszínről, így próbálták feltűnésmentesen eltüntetni a lopott árut.
Ismerős arcok – gyanús mozgás
A rendőröknek azonban feltűnt a szokatlan kukásforgalom, főleg azért, mert aznap, szombaton nem volt szemétszállítás a környéken. A járőrök gyorsan összekapcsolták a történéseket, hiszen a két elkövetőt korábbi ügyekből már ismerték.
A 27 éves férfi, R. Jenő korábban egy rollert is eltulajdonított, amelyet később – miután tudomást szerzett arról, hogy lebukott – visszaszolgáltatott jogos tulajdonosának. Az eszközt azonban addigra már rózsaszínre festette.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság több rendbeli lopás miatt indított eljárást a két fiatalember ellen – számolt be róla a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Mit mond a Btk.?
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 370. § (1) bekezdése szerint „aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” Ez az alapeset, amely akkor áll fenn, ha az elvett dolog értéke nem haladja meg az 500 000 forintot, és nincs jelen semmilyen minősítő körülmény.
A (2) bekezdés szerint a lopás minősített esete, ha azt például bűnszövetségben, üzletszerűen vagy más különös módon követik el. Ebben az esetben a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
A visszaesés nem minősíti át a cselekményt, de büntetéskiszabási szempontból súlyosító körülménynek számít, amelyet a bíróság a mérlegelésnél figyelembe vesz.








