Lezárta a nyomozást a rendőrség a 2022-es budapesti házomlás ügyében. A tragikus esemény során egy nő életveszélyesen megsérült, négy szakember ellen indult eljárás gondatlan veszélyeztetés miatt.

Egy díszfal omlása vezetett a súlyos balesethez

2022. június 27-én délelőtt omlott le egy társasház negyedik emeleti díszfala Budapest VI. kerületében, a Jókai utcában. A leomló falszakasz magával rántott több erkélyt is, a törmelék pedig az utcán tartózkodó emberekre zuhant. Három járókelő könnyebb sérüléseket szenvedett, egy nő azonban életveszélyes állapotba került, és maradandó egészségkárosodása lett.

Komoly szakmai mulasztások derültek ki

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Életvédelmi Osztálya foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indított nyomozást. A rendőrség több mint 50 tanút hallgatott ki, valamint igazságügyi munkavédelmi és építésügyi szakértőket is bevont az eljárásba.

A szakértői vélemények alapján a rendőrség négy személyt gyanúsítottként hallgatott ki:

• A statikus tervezőmérnök elmulasztotta a folyamatos statikai ellenőrzést, és nem ismerte fel a leomló díszfal párkánytartó szerepét.
• A műszaki vezető nem gondoskodott bontási terv készítéséről, illetve a veszélyes munkaterület megfelelő lehatárolásáról.
• A generáltervező nem adta át az építtetőnek a bontási tervet is tartalmazó kivitelezési tervdokumentációt.
• A kivitelező nem teljesítette a munkavédelmi intézkedések biztosítására vonatkozó kötelezettségét.

A gyanúsítottak egyike sem ismerte be a bűncselekmény elkövetését. A rendőrség azonban befejezte a nyomozást, és az ügy iratait vádemelési javaslattal továbbította az illetékes ügyészségnek – írta meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

Btk. 165. § gondatlan veszélyeztetés

• Alapeset:
   Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• Minősített esetek:
   a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
   b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha halált okoz,
   c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.