Egy eltiltás alatt álló, jogosítvánnyal soha nem rendelkező férfi gázolt el egy biztonsági őrt egy újbudai bolt parkolójában. A férfit tíz körözés is terhelte, hamis adatokkal próbált menekülni, a rendőrök elfogták és letartóztatták.

Menekülni próbált, de elgázolta az őrt

Egy biztonsági őr ismerni vélte a notórius bolti tolvajt, akit egy újbudai áruház parkolójában szólított meg. A férfi épp egy gépkocsiban ült, és amikor észrevette a közeledő biztonsági őrt, a gázra taposott. Elütötte az őrt, akinek keze a motorháztetőbe szorult, majd néhány méteren keresztül magával sodorta. Az őr a földre zuhant és súlyosan megsérült, míg egy mellette álló vagyonőr csak az utolsó pillanatban tudott elugrani a jármű elől. A sofőr segítségnyújtás nélkül elhajtott a helyszínről.

A testvére adataival próbált megúszni mindent

A BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály nyomozói azonosították a sofőrt: a 26 éves S. Barnát, akit elfogatóparancs alapján kerestek. A nyomozás során kiderült, hogy S. Barna a bűncselekmény elkövetésekor is el volt tiltva a járművezetéstől, sőt, soha nem is rendelkezett jogosítvánnyal, mégis rendszeresen vezetett.

A férfit végül 2024. augusztus 18-án a VIII. kerületben igazoltatták a készenléti rendőrök, ahol testvére adatait diktálta be, hogy elkerülje a felelősségre vonást. A próbálkozás sikertelen volt – a rendőrök beazonosították, és kiderült, hogy tíz körözés is érvényben van ellene, többek között vagyon elleni bűncselekmények, valamint ismételt eltiltás alatti vezetés miatt.

A nyomozás eredményeként őrizetbe került

S. Barnát közúti veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, valamint járművezetés eltiltás hatálya alatt elkövetett bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Őrizetbe vették, és a bíróság elrendelte a letartóztatását. Emellett a hamis adatok közlése miatt is felelősségre vonják majd – adta hírül a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 239. §-a szerint „aki a járművezetéstől jogerősen eltiltás hatálya alatt járművet vezet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ez vonatkozik arra az esetre, amikor valaki a tilalom ellenére rendszeresen vezet.

A közúti veszélyeztetés bűncselekményét a 234. § szabályozza: „aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt büntetendő.”

A segítségnyújtás elmulasztása a 166. § szerint akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ha a baleset sérülést okoz. A tényállás súlyosabban minősül, ha a cselekmény életveszélyt okoz, vagy halállal végződik.