Budapesten fogtak el a rendőrök egy fiatal férfit, aki egy idős embertől akart 20 millió forintot kicsalni. A gyanúsított horgászkalappal próbálta álcázni magát, de a nyomozók gyanút fogtak és közbeléptek.

A horgászkalap keltette fel a figyelmet

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiberbűnözés Elleni Osztályának Felderítő Alosztálya két nyomozója az utcán szúrta ki a férfit, aki furcsán viselkedett. Horgászkalapot és szemüveget viselt, mintha álcázni próbálná magát. Szállást keresett, majd bejelentkezett egy belvárosi hostelba.

Gyors adatellenőrzés során kiderült, hogy korábban informatikai csalásokban vett részt: megszerzett bankkártyaadatokkal pénzt emelt le sértettek számlájáról. A rendőrök úgy döntöttek, figyelik. A férfi gyanúsan mozgott, többször indokolatlanul fel- és leszállt a villamosról, mintha azt ellenőrizte volna, követi-e valaki.

Végül az Árpád hídhoz vezette az útja, ahol a Magyar Államkincstár egyik épülete előtt találkozott egy idős férfival. A nyomozók ekkor figyelték meg, hogy a gyanúsított üres hátizsákkal érkezett, majd az idős úr egy csomagot helyezett bele.

A csomagban 20 millió forint készpénz volt.

Telefonos csalással próbálkoztak

A történet hátterében klasszikus trükk állt. Egy ismeretlen nő korábban felhívta az idős férfit, és a rendőrség kiberosztálya munkatársának adta ki magát. Azt állította, hogy megpróbálták feltörni a számláját, ezért a pénzt biztonságba kell helyezni. Arra utasította a sértettet, hogy vegye fel a bankból az összes megtakarítását, majd adja át egy „futárnak”, akinek még jelszót is megadtak az azonosításhoz.

A „futár” valójában az ukrán gyanúsított, O. P. (19) volt, aki több hasonló átverést követett el korábban. Most azonban a rendőrök közbeléptek, és elfogták.

A férfit csalás gyanújával vették őrizetbe, a bíróság 2025. július 22-én elrendelte letartóztatását – számolt be róla a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 373. § szerint:

• (1) bekezdés: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
• (3) bekezdés: Ha a csalást nagyobb kárt okozva követik el, a büntetés 1–5 évig terjedő szabadságvesztés.
• (6) bekezdés: Jelentős érték (5 millió forint felett) esetén 2–8 év, különösen nagy érték (50 millió forint felett) esetén 5–10 év, míg különösen jelentős érték (500 millió forint felett) esetén 5–12 év szabadságvesztés szabható ki.

Mivel a kár nagysága 20 millió forint, a cselekmény a törvény szerint jelentős értékre elkövetett csalásnak minősül.