Tragédiába torkollott egy hétvégi szóváltás Kelenföld közelében: egy 51 éves férfi néhány nappal az incidens után belehalt súlyos fejsérüléseibe. A rendőrség egy 41 éves férfit gyanúsítottként hallgatott ki, szabadlábon védekezhet.

Mi vezetett a tragédiához?

A család szerint a halálos kimenetelű dulakodást félreértés előzhette meg. Az unokahúg az RTL-nek azt mondta: „Lement kenyérért, ott volt egy kis barátja, és ittak sört”, a barát „félrement pisilni a bozótba”, amit egy helyi lakó szóvá tett. A nagyothalló férfi – aki egy közeli panel gondnokaként ismert és kedvelt volt – békíteni próbált, de a vita hevében „megüthették, megrúghatták”. A hozzátartozók szerint az áldozat sokszor a beszélgetőpartnere vállára tette a kezét, hogy szájról olvashasson; ezt érthette félre a támadó. A rokonok úgy jellemezték: „a légynek sem tudott ártani.” – közölte az RTL Híradója.

A férfi súlyos koponyasérülést szenvedett, majd kórházi ellátást követően elhunyt. A rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy 41 éves férfit, aki egyelőre szabadlábon védekezhet.

Közbiztonsági aggodalmak, önkormányzati reakció

Helyiek szerint a környéken romlik a közbiztonság, éjszaka gyakori a hangoskodás és a verekedés. A XI. kerület alpolgármestere, Bács Márton szerint rendőri létszámbővítésre lenne szükség, az önkormányzat pedig több közterület-felügyelőt igyekszik alkalmazni.

Mit mond a Btk.?

A pontos minősítés a hatósági vizsgálat eredményétől, mindenekelőtt az elkövető szándékától függ. Általában az alábbi tényállások jöhetnek szóba:

• Emberölés (Btk. 160. §): „Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
• Testi sértés – halált okozó testi sértés (Btk. 164. §): „Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.” A minősített esetek között szerepel, ha a cselekmény halált okoz.

A cselekmény minősítése attól függ, bizonyítható-e ölési szándék, vagy „csak” a testi sértés szándéka állt fenn, amelynek halálos eredménye lett.