Tíz év börtönbüntetést kapott az a férfi, aki halálra verte apját egy vitát követően. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szerint az elsőfokú ítélet törvényes és arányos, ezért annak helybenhagyását indítványozta.

Lakáseladás miatt robbant ki a konfliktus

A vádirat szerint 2024 júliusában az idős, munkanélküli férfi – aki alkoholproblémákkal is küzdött – telefonon közölte volt élettársával, hogy a közös lakásukat a piaci ár feléért értékesítette. A nő emiatt azonnal felkereste a férfit, hogy tisztázzák a történteket. A helyszínen tartózkodott a fiuk is, aki hallotta a veszekedést, és a lakásból lesietett a társasház udvarára.

A férfi ekkor egy nagy erejű ütést mért az apjára, aki az ütéstől eszméletét vesztette, majd a földön fekvő, védekezésre képtelen áldozatot testszerte megrugdosta. A súlyosan bántalmazott idősebb férfi életét a gyors orvosi segítség sem tudta megmenteni.

10 év börtön, a döntés nem jogerős

A Kecskeméti Törvényszék emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit, ezért 10 év börtönre és ugyanennyi időre szóló közügyektől eltiltásra ítélte. Emellett kizárta annak lehetőségét, hogy az elkövető feltételes szabadságra bocsátható legyen.

A döntés nem jogerős: a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, szerintük ugyanis nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés történt, és ennek megfelelően enyhébb büntetésre lenne szükség.

Az ügyészség szerint törvényes és arányos az ítélet

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú döntés helybenhagyását indítványozta, álláspontjuk szerint a bíróság ítélete megalapozott, az elkövető cselekményének minősítése törvényes, és a kiszabott büntetés is arányos. Az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik – közölte a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 160. § (1) bekezdése szerint „aki mást megöl, emberölést követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bíróság ebből adódóan a törvényi keretek között állapíthatja meg a büntetés mértékét, így a 10 éves börtönbüntetés is beleillik ebbe a tartományba. A büntetés kiszabásakor a bíróság külön figyelembe veszi az elkövetés körülményeit, az áldozat állapotát – például, ha az védekezésre képtelen volt –, valamint az ügy összes releváns tényét és körülményét.