Egy ukrán–magyar bűnszervezet tagjai több mint 400 millió forintot csaltak ki magyar banki ügyfelektől telefonos adathalász módszerrel. A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádat emelt a nyolcfős társaság ellen, amely szervezetten, többlépcsős módon hajtotta végre a kibercsalásokat.

Banki ügyintézőnek adták ki magukat

A vádirat szerint a bűnszervezet még 2023 előtt jött létre azzal a céllal, hogy magyar banki ügyfelek netbank- és bankkártyaadatait megszerezzék. Ehhez egy úgynevezett „call centert” működtettek, ahonnan a sértetteket megtévesztő módon hívták fel. A telefonálók banki ügyintézőként mutatkoztak be, és jellemzően arra hivatkoztak, hogy gyanús pénzmozgást észleltek az ügyfél számláján.

A megtévesztett ügyfelek gyakran önként adták meg banki azonosítóikat, így a csalók hozzáférhettek a számláikhoz, és jogosulatlan átutalásokat hajtottak végre – olykor több tízmillió forintos károkat okozva.

Jutalékért segítettek a pénzmozgatásban

A nyomozás során kiderült, hogy a vádlottak egyike, egy magyar férfi több bankszámlát is nyitott, melyeken keresztül a csalással megszerzett összegeket mozgatták. A készpénzfelvétel után a pénzeket továbbította a bűnszervezet vezetőjének, aki ukrán állampolgár. Emellett toborzott olyan személyeket is, akik saját bankszámláikat biztosították a pénzátutalásokhoz, vagy szintén készpénzben felvették az összegeket jutalékért cserébe.

A magyar férfi és az ukrán vádlott közötti kommunikációban egy harmadik vádlott tolmácsként működött közre.

Nyolc vádlott, minősített bűncselekmények

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség nyolc személy ellen emelt vádat. A három fő vádlott ellen különösen jelentős kárt okozó csalás és pénzmosás minősített esete miatt indult eljárás, ők jelenleg is bűnügyi felügyelet alatt állnak. A további öt vádlott pénzmosásban vett részt azáltal, hogy bankszámláikat bűncselekmény elkövetéséhez bocsátották rendelkezésre – számolt be róla a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 373. § (1) bekezdése szerint „aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”. Amennyiben a csalás különösen jelentős kárt okoz, a 373. § (4) bekezdése alapján akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A pénzmosás pedig a 399. § szerint szintén súlyos büntetési tétellel járhat. Az alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, de ha üzletszerűen követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Különösen súlyos esetekben, mint például bűnszervezetben elkövetve, a büntetés akár öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.