Több mint egy évtizeden át kényszerítettek hajléktalanokat fizetés nélküli munkára a család tagjai – a Veszprém Vármegyei Főügyészség szerint bűnszervezetben követték el a súlyos bűncselekményeket.

Istállóból istállóba: embertelen körülmények

A vádirat szerint egy pápai család négy tagja – egy 40 éves férfi, a felesége, a fia és az apósa – éveken keresztül hajléktalanszállókról toborzott kiszolgáltatott embereket, akiket komoly ígéretekkel csaltak el Pápára. Valójában egy világítás nélküli, istállóból kialakított melléképületben szállásolták el őket.

A tizenhárom sértettet Veszprém vármegyei, győri és Balaton-parti településeken dolgoztatták napi 8–12 órában, jellemzően az építőiparban, fémhulladék-gyűjtésben vagy ház körüli munkákban. A munkájukért legtöbbször semmit sem kaptak, csupán néhányan részesültek minimális fizetségben. A feladatokat a férfi osztotta ki, a szállítást a fia és a felesége intézte, az étkeztetést és az elszállásolást szintén az anya felügyelte. A fiú a nagyapja jóváhagyásával önállóan is utasíthatta a sértetteket.

Elszökni sem lehetett: visszahozták és megfenyegették őket

Ha valaki megpróbált elmenekülni, utána mentek. Volt olyan sértett, akit a fővárosban találtak meg, majd a férfi a lábánál fogva húzott ki a sátorból, kényszerítette, hogy autóba szálljon, majd meg is ütötte.

A legidősebb vádlott – a családfő apósa – már évekkel korábban is ingyen dolgoztatott nehéz sorsú embereket. Egyes sértettek hosszú éveken át nála éltek, egyikük például már 18 éve lakott az ingatlanban. Előfordult az is, hogy a dolgozókat „kölcsönadták” egymásnak.

A vádirat megállapítja, hogy a családtagok nem tekintették embernek a kiszolgáltatott sértetteket: gyakran megalázták, lekezelően beszéltek velük, megfenyegették, illetve meg is ütötték őket, ha nem megfelelően végezték a munkát.

Súlyos következményekre számíthatnak

A Veszprém Vármegyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészi indítvány szerint a vádlottakat fegyházbüntetésre, közúti járművezetéstől és közéleti szerepléstől való eltiltásra, valamint Pápa város közigazgatási területéről való kitiltásra kellene ítélni. A három férfi esetében pénzbüntetés és vagyonelkobzás kiszabását is kezdeményezték, feltételes szabadságra egyikük sem bocsátható – számolt be róla a Veszprém Vármegyei Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 192. § (1) bekezdése szerint:

„Aki mást személyi szabadságától megfoszt, emberkereskedelmet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ha a cselekményt bűnszervezetben, több személy sérelmére, vagy különösen kiszolgáltatott helyzetű személlyel szemben követik el, a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés lehet. A kényszermunkára vonatkozó szabályokat szintén a Btk. 192. § és 193. § rendelkezései tartalmazzák.