Előbb saját autóját, majd rokonait próbálta felgyújtani egy férfi a Monori járás egyik településén. A Pest Vármegyei Főügyészség vádat emelt ellene különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérlete miatt, ugyanakkor felmentését és kényszergyógykezelését indítványozta.

A tévképzetei vezettek a támadáshoz

A vádirat szerint a vádlott 2023-ban pszichés zavarokat mutatott, és azt kezdte hinni, hogy családtagjai meg akarják ölni. E miatt kórházi kezelésben is részesült, de később hazatért, és együtt lakott több hozzátartozójával.

2024 júliusában előbb saját autóját gyújtotta fel: lakkbenzint locsolt a motortérbe, majd meggyújtotta. Ezt unokahúga észlelte, aki azonnal megkezdte az oltást. Amikor meglátta, hogy nagybátyja a házhoz tart, megelőzve őt beszaladt és megpróbálta kizárni, mivel korábban már bezárkózott az ingatlanba.

A férfi azonban követte a házba, kezében a benzines flakonnal. Bent testvére éppen a segélyhívót tárcsázta. Ezt látva a vádlott a nő hálóruhájára locsolt a benzinből, és megpróbálta meggyújtani. Miután ez nem sikerült, dulakodás alakult ki, amelybe az unokahúg is bekapcsolódott.

A férfi egy pillanatra kiszabadult, és az unokahúgra is benzint locsolt, de a lány elvette tőle a palackot és kidobta. Ezután a férfi az ő ruháját is megpróbálta meggyújtani, de a nővére és unokahúga sikeresen elvették tőle az öngyújtót, majd kizárták a házból.

Nem hagyott fel a szándékával

Kint az udvaron a férfi ismét kézbe vette a benzines palackot és egy papírdarabot, majd a másik ház felé indult. Unokahúga utána futott, elvette tőle a palackot és visszamenekült. A kiérkező tűzoltók eloltották a lángoló autót, a rendőrök pedig elfogták a férfit.

A Pest Vármegyei Főügyészség különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés kísérlete miatt emelt vádat. Figyelemmel a vádlott mentális állapotára, az ügyészség a férfi felmentését és kényszergyógykezelésének elrendelését indítványozta – számolt be róla a Pest Vármegyei Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

Az elkövető cselekménye a Btk. 160. § (1)–(2) bekezdése alapján emberölés bűntettének minősül, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett kísérlet formájában.

A Btk. 160. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint:

„Aki az emberölést különös kegyetlenséggel vagy több ember sérelmére követi el, tizenöt évtől húsz évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”

Amennyiben a terhelt kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a Btk. 74. § alapján kényszergyógykezelés rendelhető el.