A Blikk cikke szerint a 2024-es év utolsó negyedévében az internetes csalók több mint 8,2 milliárd forintnyi kárt okoztak Magyarországon.

Folyamatosan változó módszerekkel verik át az embereket

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a károk döntő része az elektronikus fizetési tranzakciókhoz köthető, ahol több mint 5,7 milliárd forintot loptak el. A bankkártyás visszaélések külön okoztak közel 2,5 milliárd forintos kárt.

Noha a csalások száma jelentősen – 44 százalékkal – nőtt, a teljes veszteség mégis mérséklődött: a 2023-as év azonos időszakához képest 2,4 százalékos csökkenést mutattak ki.

Az MNB mérései szerint a bankkártyás csalások külön is emelkedést mutattak: az ilyen típusú visszaélések száma 6,4 százalékkal, az okozott kár pedig 2,9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben például a CIB Banknál csökkent a csalásokból eredő veszteség.

Így csapnak be minket a csalók

Az elkövetők elsősorban azt próbálják elérni, hogy az áldozatok saját hozzáféréseiken keresztül utalják el pénzüket – magyarázta Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője. Mint fogalmazott:

„Az MNB adataiból jól látszik, hogy a károk nagyobb hányadát változatlanul az elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódó visszaélések okozzák. Ezek legnagyobb részénél a csalók az áldozat internet- vagy mobilbankjához szereznek elérést a károsult valamilyen manipulációja útján az ő tevékeny közreműködésével, és utalják vagy utaltatják el a rendelkezésre álló összeget.”

Az elektronikus csalások kapcsán a pénzintézetek közel 13 ezer sikertelen támadási kísérletet is regisztráltak, mintegy 4 milliárd forint megóvott összeggel.

Majdnem mindenkit megpróbáltak már átverni

A CIB Bank reprezentatív kutatása szerint a magyar lakosság 60 százalékát érte már valamilyen kibercsalási kísérlet. Ezen belül 15 százalék vallotta, hogy tényleges anyagi kárt is szenvedett.

A leggyakoribb támadási formák:

• telefonhívás (44 százalék),
• SMS vagy e-mail (42-42 százalék),
• hamis weboldalakon történő adathalászat (közel 25 százalék).

Mobilapplikációs csalási kísérletek egyelőre jóval ritkábbak.

Hogyan védekezhetünk?

A CIB Bank szakértője szerint a kockázatok csökkentéséhez elengedhetetlen:

• hogy óvjuk banki adatainkat,
• ellenőrizzük az utalási részleteket,
• ne adjunk hozzáférést elektronikus eszközeinkhez,
• és ne telepítsünk ismeretlen programokat.

Fontos, hogy a tranzakciókról időben értesítést kapjunk, valamint használjuk ki a limitek beállításának lehetőségét. Amennyiben mégis csalás áldozatává válunk, haladéktalanul értesíteni kell a bankot és a rendőrséget – figyelmeztetett Bártfai Gábor.