Több mint tízmillió forintos tételben elkövetett csalás gyanúja miatt vett őrizetbe a rendőrség két férfit, akik egy XVII. kerületi családi ház tetőjavítása során az elvégzett munkákról számlát nem adtak, majd a korábban átvett milliók után újabb összeget követeltek a tulajdonostól.
Egy rákosmenti ingatlan tetőfelújítását vállalta el két román állampolgár. A megállapodás során írásos szerződés nem készült, csupán a munkadíj és az anyagok egységárait rögzítették, a végösszeget viszont nem határozták meg előre.
A megkárosított ingatlantulajdonos 2026. április 15-én kétmillió, míg október 16-án délelőtt további négymillió forintot adott át a munkásoknak. A felhasznált alapanyagokról, valamint a ténylegesen elvégzett feladatokról a tulajdonos többszöri kérés ellenére sem kapott részletes elszámolást vagy számlát. A két férfi október 16-án este újabb hétmillió forintot követelt tőle, amivel a tetőjavítás teljes díja már 13 millió forintra emelkedett volna.
A munkások az utolsó részletet valutában kérték, ezért az ingatlan tulajdonosával közösen autóval indultak el egy belvárosi pénzváltó felé. Ezzel párhuzamosan a sértett házastársa a hiányzó elszámolás és a túlzó pénzkövetelés miatt bejelentést tett a hatóságnál.
A nyomozók csalás gyanúja miatt rádiókörözést rendeltek el a személygépkocsi rendszámára. A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság munkatársai a fővárosban azonosították a járművet, majd még az újabb összeg átadása előtt intézkedtek a benne ülőkkel szemben. A két férfit a helyszínen elfogták, ezt követően a XVII. Kerületi Rendőrkapitányságra állították elő őket.
A rendőrök a 34 éves G. Matét és a 45 éves G. Rupit jelentős kárt okozó csalás bűntett kísérlete miatt gyanúsítottként hallgatták ki, mindkét férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatásukat – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Milliós követelések a tetőjavításért – hogyan védheti meg jogait és vagyonát a megrendelő?
- A közvetlen vagyoni kár és a polgári jogi igény érvényesítése: A sértett a tényleges vagyoni kárának – az átadott 6 millió forintból a nem elvégzett, szakszerűtlen vagy túlárazott munkára jutó résznek, valamint az esetleges hibás kivitelezés helyreállítási költségének – megtérítését követelheti. Mivel az ügyben szerződéses kapcsolat is létrejött, a kárigény nemcsak bűncselekményből eredő kárként, hanem a vállalkozási szerződés megszegése, illetve hibás vagy hiányos teljesítés jogcímén is megállhatja a helyét. A vádbeli cselekmény közvetlen következményeként keletkezett igazolt kárra a megrendelő a büntetőeljárásban magánfélként polgári jogi igényt terjeszthet elő a gyanúsítottakkal szemben; a bíróság azonban a polgári jogi igényt a Be. szabályai szerint egyéb törvényes útra (külön polgári perre) utasíthatja, különösen, ha a munka valós értéke és az átadott összeg közötti különbözet tisztázása összetett építési szakértői bizonyítást igényel.
- A vagyonvédelmi intézkedések és a zár alá vétel feltételei: A polgári jogi igény biztosítására a nyomozó hatóság a büntetőeljárási törvény (Be.) szabályai alapján zár alá vételt rendelhet el a terheltek vagyonára, amennyiben megalapozottan lehet tartani attól, hogy a követelés kielégítését meghiúsítják. A fellelt készpénz vagy egyéb vagyontárgyak lefoglalása bizonyítási eszközként vagy vagyonelkobzás biztosítására is szolgálhat, míg a polgári jogi igény kielégítésének fedezetét jellemzően a zár alá vétel biztosítja. A követelés későbbi behajthatóságát befolyásolhatja, ha a kötelezettek Magyarországon nem rendelkeznek végrehajtható jövedelemmel vagy vagyonnal, illetve ha külföldön tartózkodnak; ez azonban nem következik automatikusan pusztán a külföldi állampolgárság tényéből, mivel az Európai Unión belüli határon átnyúló végrehajtásra külön jogi eljárások irányadók.
- A közös elkövetők lehetséges egyetemleges felelőssége (Ptk. 6:524. §): Amennyiben a bizonyított tényállás alapján a felelősség feltételei mindkét személlyel szemben megállapíthatók, a közös károkozás szabályai szerint a felelősségük főszabályként egyetemleges, így a károsult a teljes kár megtérítését bármelyiküktől követelheti. Az egyetemlegesség megállapításáról a bíróság a konkrét körülmények mérlegelésével dönt, és kivételesen mellőzheti azt, ha a károkozók közrehatása pontosan elkülöníthető.
- Igazságügyi építési és műszaki szakértői vizsgálat a bizonyításban: A megtévesztés és a tényleges kárösszeg igazolásának kulcseleme az igazságügyi építési szakértői vélemény beszerzése. A szakértő feladata felmérni a tetőn beépített anyagok valós mennyiségét, piaci értékét, a kivitelezés műszaki minőségét, valamint azt, hogy a számla és írásbeli szerződés nélkül végzett javítások reális értéke hogyan viszonyul a már átadott 6 millió forinthoz és a követelt 13 millió forinthoz. A sértett és a hozzátartozók részletes tanúvallomása mellett a banki pénzfelvételek bizonylatai és a rendőrségi szemle jegyzőkönyve képezik a bizonyítás további alapját.
Ha bűncselekmény vagy vállalkozási jogvita következtében vagyoni sérelem érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti vagy kártérítési jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
