Kábítószerre kellett a pénz annak az apának és fiatalkorú fiának, akik 2026 januárjában Győrben kiraboltak egy kiskorút. A terheltek ellen rablás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat.
A vádirat szerint az apa és fia 2026 januárjában, egy délutáni órában előre megállapodtak abban, hogy pénzt fognak szerezni drog vásárlására. A vádlottak Győrben figyeltek fel a kiskorú sértettre és annak barátjára. Az apa ekkor rávette a fiát, hogy lépjen oda hozzájuk, kérdezze meg tőlük a pontos időt, majd a helyzetet kihasználva vegyen el tőlük valamilyen értéket.
A fiatalkorú vádlott a kiszemelt áldozat elé állt, és elállta az útját. A táskájából megpróbálta kivenni a 91 238 forint értékű eurót tartalmazó borítékot, amelyet a sértett megpróbált megtartani. A támadó ekkor azzal fenyegette meg a fiatal áldozatot, hogy rossz dolgok történhetnek vele, ha nem engedi el a borítékot. Megijedve a fenyegetéstől, a sértett elengedte az értéket, a fiatalkorú elkövető pedig a közelben várakozó apjával együtt elmenekült a helyszínről.
A fiatalkorú elkövető ezt megelőzően másik két kiskorú sértett ellen is elkövetett erőszakos vagyon elleni bűncselekményt.
A járási ügyészség a fiatalkorú fiút zsarolás és minősített rablás bűntettével, az apát pedig felbujtóként elkövetett rablás, valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolta meg. Az ügyészség a Győri Járásbíróságnak benyújtott vádiratában indítványozta, hogy a fiatalabb vádlottat javítóintézeti nevelésre, míg a többszörösen büntetett előéletű apát fegyházbüntetésre ítéljék – tájékoztatott a Győri Járási Ügyészség.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Milyen kártérítési és személyiségvédelmi jogok illetik meg az áldozatot?
- A kiskorú sértett törvényes képviselete és az eljárási kímélet: A kiskorú sértett jogait a büntetőeljárásban főszabály szerint a törvényes képviselője (a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám) érvényesíti. A kiskorú sértett a büntetőeljárási törvény (Be.) rendelkezései alapján különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ami indokolttá teszi az életkorához igazodó, a gyermek kíméletét és védelmét célzó speciális eljárási szabályok alkalmazását a kihallgatások során.
- A közvetlen vagyoni kár megtérítése: A sértett a bűncselekménnyel közvetlenül okozott, igazolt vagyoni kárának megtérítését követelheti. A borítékból elvett, a cikk szerint 91 238 forint értékű devizára a sértett magánfélként polgári jogi igényt terjeszthet elő a terheltekkel szemben, amennyiben az összeg és a jogosult személye igazolt. A bíróság a polgári jogi igényt a Be.-ben meghatározott esetekben egyéb törvényes útra utasíthatja.
- Sérelemdíj a fenyegetés és a félelem miatt (Ptk. 2:52. §): A nyílt utcán elszenvedett sarokba szorítás, az út elállása és az erőszakos fenyegetés a fiatal emberi méltóságát, személyes szabadságát és testi épségét sérthette. A Ptk. 2:52. § alapján a sérelemdíj megítéléséhez a személyiségi jogsértés tényét kell igazolni, a jogosultnak ezen felül külön hátrányt nem kell bizonyítania. A sérelemdíj nem jár automatikusan: a bíróság az összeg megállapításakor értékeli a jogsértés súlyát, jellegét, felróhatóságát, valamint a sértettre gyakorolt hatást. A Be. alapján a sérelemdíj büntetőeljárásban polgári jogi igényként csak az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott esetben érvényesíthető; ezért az ilyen követelést rendszerint külön polgári perben terjesztik elő.
- A tettes és a felbujtó lehetséges polgári jogi felelőssége: Ha a polgári jogi felelősség feltételei mindkét vádlottal szemben fennállnak, a károsult a teljes kár megtérítését akár mindkettőjüktől is követelheti; az egyetemleges felelősségről a bíróság a konkrét tények és jogi feltételek alapján dönt. A fiatalkorú önálló polgári jogi felelősségének megítélésénél vizsgálni kell, hogy a károkozáskor vétőképes volt-e, vagyis képes volt-e felmérni magatartása következményeit. Az apa esetleges polgári jogi felelőssége a saját felbujtói, illetve károkozó magatartásának és a közös károkozás szabályainak alapján ítélhető meg; az nem következik automatikusan a szülői minőségből. A büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igény közvetlen címzettje a terhelt; a külön polgári peres érvényesítésnél a követelés tényleges behajthatóságát befolyásolja, hogy az adósoknak van-e végrehajtható jövedelmük vagy vagyonuk.
- A tanúvallomások és a térfigyelő kamerák bizonyítási szerepe: A fenyegetés körülményeinek és az elvétel módjának tisztázásában fontos szerepe lehet a sértett és a vele lévő barátja tanúvallomásának, az esetleges környékbeli térfigyelő vagy üzleti kamerák felvételeinek, és – ha történt ilyen intézkedés – a lefoglalt pénz vagy egyéb tárgyi bizonyíték vizsgálatának.
Ha bűncselekmény vagy jogsértés következtében sérelem vagy anyagi kár érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, kártérítési vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
