A siófoki hivatásos tűzoltók egy családi kisgazdaságban sajátították el a lovak, tehenek és birkák biztonságos kitereléséhez szükséges fogásokat és ismereteket. A gyakorlat célja az volt, hogy a beavatkozók felkészüljenek a tűzesetek és műszaki mentések során előforduló állatmentési feladatokra.
A kiképzés során a tűzoltók megismerték a különböző nagy- és kistestű haszonállatok viselkedési sajátosságait, valamint azokat a speciális fogási pontokat, amelyek segítségével az állatok irányíthatóvá válnak. A kisebb testű állatok, például a birkák esetében a mentést megkönnyíti, hogy falkában vonulnak, így elegendő egyetlen egyedet a megfelelő irányba terelni, a többiek követni fogják társukat.
A nagyobb testű állatok kimenekítése már komolyabb kihívást jelent, mivel ők jóval öntörvényűbbek. Kersák József tűzoltó alezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyobb állatok szabad utat találva nem feltétlenül verődnek csordába. A gyakorlaton részt vevő Bori nevű tehén rendkívül együttműködőnek bizonyult, így a tűzoltók pontosan megfigyelhették, hogyan lehet vezetni a lábra állt állatot.
A mentés során kulcsfontosságú a megközelítés iránya is, mivel a tehén és a ló teljesen eltérő módon áll fel. Míg a tehén mellé biztonságosan oda lehet állni, addig a lóhoz kizárólag szemből szabad közelíteni, mert oldalra rúgva sérülést okozhat a segítségére sietőknek. Kersák szerint a mentést jelentősen megkönnyítheti a tulajdonos jelenléte, hiszen az állatok a gazda hangjára megnyugodhatnak, különösen azok a példányok, amelyek bizalmatlanok az idegenekkel szemben.
