Fegyházbüntetést indítványoz a vádhatóság egy ötvenes éveiben járó férfival szemben, aki többszörös visszaesőként, a vezetéstől eltiltva és ittas állapotban ült volán mögé Kaposváron. A vádlott egy parkolóbeli koccanás után elhajtott, majd egy hónappal később éppen a rendőrségre akarta elfuvarozni ismerősét, amikor a járőrök lekapcsolták.
A Kaposvári Járási Ügyészség eltiltás hatálya alatt elkövetett járművezetés bűntette, valamint egyéb bűncselekmény miatt emelt vádat a férfival szemben – közölte a Somogy Vármegyei Főügyészség. A vádirat szerint az elkövető korábban soha nem rendelkezett vezetői engedéllyel, büntetett előélete miatt pedig legutóbb 2026 januárjában szabadult a szabadságvesztésből, amelyet közúti veszélyeztetés és ittas járművezetés miatt szabtak ki rá a járművezetéstől való eltiltás mellett.
A férfi 2026 májusában, miután kaposvári tartózkodási helyén jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott, kölcsönvette ismerőse kocsiját, majd súlyosan ittas állapotban egy belvárosi bevásárlóközponthoz hajtott. A parkolóban manőverezve nekiütközött egy másik autónak, ahelyett azonban, hogy megvárta volna a tulajdonost vagy hátrahagyta volna az adatait, elhajtott a helyszínről.
Alig egy hónappal később, 2026 júniusában a terhelt ismét szeszes ital fogyasztását követően indult útnak ugyanezzel az autóval, hogy annak tulajdonosát elvigye a helyi hatósághoz. A Kaposvári Rendőrkapitányság épületét végül már nem az ismerős járművével érték el, mivel a rendőrök útközben megállították és igazoltatták a sofőrt, majd mintavétel céljából előállították. A vádhatóság a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott indítványában a többszörös visszaeső vádlottal szemben fegyházbüntetés kiszabását, a közügyektől való eltiltást, valamint végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltást kért.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Parkolóbeli cserbenhagyás – hogyan térülhet meg a vétlen autós kára?
- A közvetlen vagyoni kár és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB): A parkolóban megrongált gépkocsi tulajdonosa a bűncselekménnyel közvetlenül okozott, igazolt vagyoni kárának megtérítését kérheti. A kárigény tipikusan a karosszéria, a lökhárító, a fényszórók és a fényezés helyreállításának költségére, indokolt esetben az értékcsökkenésre, valamint a szükséges mentési, szállítási és bérautó-költségekre terjedhet ki. A vétlen károsult kárát főszabály szerint a károkozó jármű üzembentartójának KGFB-biztosítója rendezi akkor is, ha a tényleges vezető ittas, vezetői engedély nélküli vagy eltiltás hatálya alatt állt. A KGFB-törvény az ittas, a vezetői engedély nélküli, illetve egyes más súlyos szerződésszegő vezetési helyzetekben lehetővé teszi a biztosító számára a teljesítés utáni visszakövetelési (regressz) igény érvényesítését. Ennek pontos feltételei és összeghatárai a konkrét regresszjogalaptól függenek.
- A polgári jogi igény a büntetőperben és az üzembentartói felelősség kérdése: A sértett a büntetőeljárásban magánfélként a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következményeként keletkezett, kártérítésre vagy pénzfizetésre irányuló igényét érvényesítheti a terhelttel szemben. Emellett felmerülhet a járművet átengedő személy jogi felelősségének vizsgálata is: ha az üzembentartó a járművet tudva ittas, vezetésre jogosulatlan vagy eltiltás hatálya alatt álló személynek engedi át, ez a KGFB szerinti visszakövetelési igényét és adott esetben saját jogi felelősségét is megalapozhatja.
- A polgári jogi igény korlátai és a sérelemdíj megítélése: Amennyiben a kár összegének meghatározása vagy a felelősségi kérdés részletes járműszakértői bizonyítást igényelne és ez aránytalanul késleltetné a büntetőeljárást, a bíróság az igényt egyéb törvényes útra (külön polgári perre) utasíthatja. A vagyoni károkon túl: ha a baleset személyi sérüléssel vagy bizonyítható, a személyiségi jogokat érintő súlyos sérelemmel is járt, sérelemdíj (Ptk. 2:52. §) iránti igény is felmerülhet; ennek érvényesíthetősége és összege az ügy egyedi körülményeitől függ. A Ptk. alapján a jogsértés tényén felül további kár bizonyítása nem szükséges, ugyanakkor a puszta ügyintézési kellemetlenség vagy bosszúság rendszerint nem minősül önálló személyiségi jogsértésnek.
- A bizonyítás jogi keretei: Az eljárásban az alkoholszonda- és vérvételi eredmények elsősorban az ittas járművezetés bizonyításában relevánsak. Magát az ütközést, a károsodást és az elhajtást tanúvallomások, az érintett járművek sérülésképeinek és nyomainak egyezősége, szakértői vizsgálat, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a parkoló térfigyelő vagy üzleti kameráinak felvételei támaszthatják alá.
Ha bűncselekmény vagy jogsértés következtében sérelem vagy anyagi kár érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, kártérítési vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
Ezt olvastad már? Halálra gázolt két kerékpárost, majd sötétben, földutakon menekült el a 22 éves sofőr
