Azonnali, 9,5 milliárd forintos krízisprogram indul az állami gondoskodásban felhalmozódott kapacitáshiányok és a működési nehézségek felszámolására. A döntést egy tizenkét megyére kiterjedő, az ellátórendszer kritikus állapotát feltáró átfogó szakmai vizsgálat lezárultát követően hozták meg.
A helyzetfelmérést a dr. Gyurkó Szilvia által vezetett Gyermekvédelmi és Gyermekjogi Államtitkárság végezte el három hónap alatt, tizennyolc intézmény bejárásával, csaknem ötszáz interjú és 750 oldalnyi korábbi dokumentáció feldolgozásával. Magyar Péter egy rendkívüli sajtótájékoztatón részletezte az eredményeket, rámutatva arra, hogy tizenhat éve nem kérdezték meg közvetlenül a rendszer működéséről az ellátásban élő fiatalokat és a velük foglalkozó szakembereket. A felmérés szerint a tartós túlterheltség szervezeti trauma tüneteit idézte elő az intézményekben.
Súlyos hiányosságok, traumatizált ellátottak
A bemutatott statisztikák alapján Magyarországon mintegy 130 ezer gyermek – a teljes korosztály 8 százaléka – tekinthető veszélyeztetettnek mélyszegénység, elhanyagolás, bántalmazás vagy a családban előforduló szerhasználat miatt. Jelenleg 23 ezer fiatal nevelkedik állami ellátásban, miközben a befogadó intézmények országszerte telítettek, a szakembergárda létszáma folyamatosan csökken, a tárgyi környezet pedig több helyen kifejezett veszélyforrást jelent.
A kutatás során megkérdezett dolgozók a prevenció hiányát emelték ki a legsúlyosabb problémaként: megfelelő helyi család- és gyermekjóléti szolgáltatások híján a gyermekek gyakran már súlyosan traumatizált állapotban kerülnek be a rendszerbe. Egyre korábbi életkorban jelenik meg a szerhasználat, a kezeletlen pszichés probléma, valamint a fizikai, verbális és szexuális bántalmazás.
A férőhelyhiány miatt a gyakorlat sok esetben szembemegy a hatályos jogszabályi elvekkel: a gyermekeket gyakran más megyékbe helyezik át, ami megnehezíti a családi kötelékek megtartását és a későbbi hazagondozást. A nevelőszülői hálózatban szintén strukturális gondok mutatkoznak, a feladatot átvevő civil és egyházi fenntartóknál hiányoznak a szigorú minőségbiztosítási garanciák, az idősödő nevelőszülők pedig esetenként visszautasítják a nehezebben kezelhető gondozottakat. A diszfunkciók mértékét jelzi, hogy a hatóságok évente mintegy 17 ezer szökési esetet regisztrálnak, mintegy 800 fiatal pedig tartósan ismeretlen helyen tartózkodik. Előfordult olyan otthon is, ahol a súlyos bántalmazási eseteket követően leszerelték az ajtókat és kivitték a bútorokat, miután azokkal próbálták meg kitörni a rácsokat. A működést a túlzott központosítás és a korszerűtlen technológia is nehezíti: az engedélyeztetési láncok miatt hetekig tarthat egy törött szék pótlása, az adminisztrációt pedig helyenként még mindig DOS-alapú programokon végzik.
A 9,5 milliárd forintos mentőcsomag intézkedései
A helyzet stabilizálására szánt 9,5 milliárd forintos keretből 6 milliárd forintot szakmai mintaprogramokra, 3,5 milliárd forintot pedig infrastrukturális és technikai korszerűsítésre fordítanak. A csomag 184 új vagy átalakított férőhelyet hoz létre, továbbá 15 speciális gyermekotthonban 120 fiatal ellátását erősíti meg.
A program főbb elemei:
- Egy új, 80 fős krízisellátó központ kialakítása.
- Speciális ellátás létrehozása autizmusspektrum-zavarral, értelmi akadályozottsággal és súlyos magatartászavarral küzdők számára.
- Bentlakásos addiktológiai rehabilitációs program indítása a függőségek és a mögöttes traumák kezelésére.
- 440 millió forintos célzott támogatás a veszélyeztetett serdülő lányoknak és a kiskorú anyáknak.
- Másfél milliárd forint a pályán lévő dolgozók pszichológiai és szakmai támogatására, valamint regionális mentálhigiénés és gyógypedagógiai mobilcsoportok felállítására.
- Külön program a szülészeti osztályokon és kórházakban maradt csecsemők helyzetének rendezésére.
A kormány előkészíti az ágazati dolgozók kétlépcsős bérrendezését is, amelynek első szakasza idén ősszel indul, míg a végleges kereteket a jövő évi költségvetésben rögzítik. Ezzel párhuzamosan egy átfogó gyermekvédelmi törvénycsomagot is benyújtanak a parlamentnek, amely szigorítja a kiskorúak számára elérhető erőszakos, kizsákmányoló és manipulatív tartalmak terjesztését, szigorúbb korlátok közé szorítja a közterületi és politikai hirdetések gyermekvédelmi szempontjait, valamint kötelező és gyorsított eljárásrendet határoz meg az egészségügyi intézményekben hagyott újszülöttek ügyében.
