A jelentésben intézményi bántalmazásokról, éheztetésről és a korábbi hatalom tudtával elfedett visszaélésekről számoltak be a nyilvánosságnak. A kabinet átfogó bérrendezést, tízmilliárdos azonnali krízisalapot, teljes decentralizációt és az örökbefogadás szabályainak felülvizsgálatát hirdette meg a Kossuth Lajos Gyermekotthonban tartott sajtótájékoztatón.
Rendkívüli tájékoztató keretében ismertette a kormányzat a Gyermekvédelmi diagnózis című, mintegy kétszáz oldalas átfogó jelentés első kötetét a budapesti XI. kerületben. Az eseményről beszámoló Index tudósítása szerint a sajtótájékoztatónak helyet adó gyermekotthon százhárom férőhelyéből mindössze negyvenet tudnak igénybe venni a súlyos szakemberhiány következtében. A helyszínen egy utánfutóra szerelt táblán festékszóróval fújt „Ki az a Marci bácsi?” politikai felirat fogadta a sajtó képviselőit a bemutató kezdete előtt.
Kátai-Németh Vilmos az ellátás kritikus helyzetére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a gyermekvédelem jelenleg a dolgozók hivatástudatán nyugszik, miközben az intézményrendszer az összeomlás küszöbére jutott.
Százharmincezer veszélyeztetett gyermek, rühesség és infrastrukturális romok
Gyurkó Szilvia gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkár adatai szerint mintegy 130 ezer gyermek van veszélyeztetett helyzetben hazánkban. A nevelőszülői rendszerben mintegy kétezer férőhely veszett el, miközben az intézményi szakemberhiány országosan 20, helyenként pedig 50 százalék feletti. Az intézményeken belüli fluktuációt jól mutatja, hogy egyes otthonokban száz új munkatárs érkezését száz távozása kísérte rövid idő alatt. Az államtitkár megrázó részletként említette három gyermek történetét, akiket patkányok közül vettek ki a hatóságok, de elhelyezésükre nem akadt hely, továbbá egy kislányt, akinek gondozási hiányosságok és a rühesség miatt hullott ki a haja.
Az épületek állapota leromlott: a beázások mindennaposak, a sajtótájékoztató reggelén is vödrök gyűjtötték a vizet a beázott tetők alatt, a vizesblokkok sok helyütt életveszélyesek, és gyakori a száz fő feletti zsúfoltság. Magyar Péter hozzáfűzte: a gyermekek sokszor ötszáz kilométerre kerülnek lakóhelyüktől, meghiúsítva a családok látogatási szándékait, míg a speciális otthonoknál nem ritka az egyéves várólista sem. A jelentés rögzíti:
„csak akkor kerül be a gyermek a rendszerbe, ha már vér folyik”
és a szakembereknek sok esetben kizárólag rossz döntések állnak rendelkezésükre.
Feljelentések, 2016-os felterjesztés és a parlamenti vizsgálat
A miniszterelnök kiemelte, hogy a hivatalos nyilvántartások szerint 2025-ben 1684 gyermekbántalmazást regisztráltak, és két év alatt több mint kétezer feljelentést tettek a hatóságoknál. A kormányfő kijelentette: Pintér Sándor Belügyminisztériuma részleteiben ismerte az állapotokat, mégis félrevezették a társadalmat. Magyar Péter felmutatott egy 2016-os keltezésű dokumentumot, amellyel állítása szerint Orbán Viktor miniszterelnökként kitüntetésre javasolta a bicskei gyermekotthon elítélt pedofil igazgatóját, Vásárhelyi Jánost. A parlamentben működő eseti vizsgálóbizottságban már napirenden van Pintér Sándor volt belügyminiszter, Fülöp Attila és Koncz Zsófia meghallgatása a felelősségi körök feltárása érdekében.
A miniszterelnök felidézte a Szőlő utcai ügyet is, cáfolva Tuzson Bence 2025. szeptemberi jelentését és Gulyás Gergely megszólalását, akik korábban kiskorú sértettek hiányáról beszéltek; a friss vizsgálatok szerint vezető beosztásúak követtek el visszaéléseket védtelen fiatalokkal szemben. Gyurkó Szilvia bejelentette a Szőlő utcai ingatlan korábbi értékesítésének teljes körű felülvizsgálatát. Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatára utalva, miszerint az intézményi hibák pár százezres tételek és nem pénzkérdésen múlnak, a kormányfő nyomatékosította:
„Nem elsősorban a pénz, hanem egy csepp emberség kérdése lett volna megakadályozni a magyar gyermekek szenvedését.”
A kormányfő a sajtó képviselőit arra kérte, hogy a szombati kötcsei találkozón juttassák el a most megjelent jelentést Orbán Viktornak, hogy „két bibliaforgatás között olvassa el”.
Tételes bocsánatkérés és az Árvácska tanulsága
A kormányfő kijelentette, hogy egy végletekig kizsigerelt rendszert vettek át a korábbi kormánytól, amely a felelősséget a megalázó bérekért dolgozó nevelőkre, gondozókra és pszichológusokra tolta át. Magyar Péter az elődei nevében tételes bocsánatkérést intézett az érintettekhez:
„Itt és most újra szeretnék az elődeim nevében is bocsánatot kérni sok ezer gyermektől és ma már felnőtt állami gondozottól, akiket ennek a rendszernek kellett volna megvédenie.”
Bocsánatot kért azoktól a babáktól és kisgyermekektől, akik kórházi rácsos ágyakban töltöttek heteket vagy hónapokat indokolatlanul, valamint az ellátórendszer munkatársaitól, akiket megaláztak. A felsorolás minden tételét a „Bocsánat” kifejezéssel pecsételte meg. Felidézte az Árvácska című film megtekintését kisebbik fiával, rámutatva arra a megdöbbentő tényre, hogy száz év múltán is hasonló tragédiák fordulhattak elő az állami gondoskodásban, kiemelve, hogy az országnak el kell indulnia a gyógyulás útján.
Szűrési reform, a bicskei iratok nyilvánossága és az örökbefogadás újraszabályozása
Gyurkó Szilvia közölte: a belső ellenőrzéseket kiveszik azon vezetők kezéből, akik az intézmények hírének védelmében érdekeltek, és forenzikus, valamint traumaérzékeny szakemberekből álló különleges vizsgálócsoportot alakítanak ki. A bicskei ügy belső vizsgálati iratait heteken belül teljes terjedelmében közzéteszik, bemutatva a korábbi vallomás-eltussolási kísérleteket és manipulációkat. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett kifogástalan életvitel ellenőrzést átnevezik és átformálják, miután bebizonyosodott, hogy azon bántalmazók és tiltott szereket használók is átsiklottak. Feloldották a dolgozók nyilatkozattételi tilalmát, és a jelzőrendszeri titoktartás rendezését tervezik.
A kórházakban maradt csecsemők védelmében vizsgálat indult, a kabinet célja a családok egyben tartása és az anya-gyermek helyek bővítése, nem pedig új csecsemőotthonok létesítése. Az államtitkár ismertette a korábbi szigorítások hatástanulmányait, amelyek pontosan jelezték az örökbefogadások drasztikus csökkenését: mára megfordult az arány, és több gyermek vár gondoskodásra, mint ahány jelentkező van. A Partizán kérdésére válaszolva a miniszterelnök egyértelműen bejelentette az egyedülállók miniszteri engedélyhez kötöttségének eltörlését és az azonos nemű párok örökbefogadási jogának biztosítását:
„Aki azt mondja, hogy jobb helyen van a kisgyermek az államnál, mint az azonos nemű pároknál, az gonosz ember.”
Magyar Péter megerősítette: a kormány végrehajtja a jogszabályok módosítását, kivéve a döntést a szakminiszter kezéből.
Kétlépcsős bérrendezés, tízmilliárdos krízisalap és önállóság
A tájékoztatón megerősítették, hogy a gyermekfelügyelők nettó 325 ezer forintos átlagos juttatása miatt reális a 20–25 százalékos bérfejlesztés. A bérrendezés két ütemben valósul meg: az első szakasz az idei büdzsé terhére indul, míg a végleges arányokat a 2027-es költségvetés tervezésekor, a jövő évi minimálbér megállapításakor hirdetik ki, őszi adócsökkentésekkel kiegészítve.
A kabinet azonnal megkezdi a 10 milliárd forintos krízisalap folyósítását a kiemelések megelőzésére és az alapellátás fejlesztésére, valamint egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoz létre az 1997 óta áldozattá vált állami gondozottak számára. Megszüntetik a központosított állami felügyeletet, valódi szakmai autonómiát és forrásokat adva a helyi szinteknek. A nyilvánosságra hozott dokumentum az átvilágítás első üteme, míg a megyékre és konkrét szolgáltatástípusokra lebontott második kötetet az év végéig nyújtja be a szaktárca a kormány elé.
