• Alkoholszint kalkulátor
  • Gyorshajtás kalkulátor
  • Időjárás infók
  • SOS panel
  • Helymeghatározás (SOS)
  • Vármegyei szűrés
  • Közvetlen segélyhívó
  • Baleseti kárbejelentő
  • Kategória értesítés kontroll

ZsaruHírek App

Mobilalkalmazás

Alkoholszint kalkulátor • Gyorshajtás kalkulátor • Vármegyei szűrés • SOS panel • Helymeghatározás (SOS) • Közvetlen segélyhívó • Baleseti kárbejelentő • Időjárás • Kategória értesítés kontroll
Google Play letöltés
ZsaruHírek App

Jó ha tudod!

Hadházy Ákos megszerezte az NVVH pályázati anyagait, szerinte Unger Anna a legjobb 60-ba sem kerülhetett volna

Hadházy Ákos/Facebook

Hadházy Ákos megszerezte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői tisztségeire benyújtott pályázati anyagokat, és élesen kritizálta a kiválasztási folyamatot. A korábbi országgyűlési képviselő szerint a győztes Unger Annának a szakmai szempontok alapján még a legjobb hatvan közé sem lett volna szabad bekerülnie, ezért lemondásra szólította fel.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztása körül újabb vita bontakozott ki, miután Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselő, jelenleg állatorvos hozzájutott az elnöki és elnökhelyettesi pozíciókra beadott teljes pályázati dokumentációhozó. A politikus az iratok áttekintése után arra jutott, hogy a hivatal élére kinevezett Unger Annát szakmai alapon a meghallgatásokig sem engedhették volna eljutni, és úgy értékelt:

Sajnos a lista alapján az eddiginél is érthetetlenebb, hogy egyáltalán hogyan juthatott el a később elnökké választott pályázó a második fordulóba. A jelentkezők között volt persze néhány komolytalan név is, de alapvetően kifejezetten alkalmas, magas szakmai referenciával érkező emberek pályáztak. Egy képzettségük, szakmai és vezetői tapasztalatuk alapján felállított objektív pontrendszer alapján a megválasztott elnök nemhogy a legjobb háromba, de sajnos a legjobb hatvanba sem kerülhetett volna be

A kiválasztás körüli pontozásos eljárás korábban is ellentmondásos volt. Elsőként az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága arról adott tájékoztatást, hogy a 96 aspiráns közül a tagoktól legtöbb pontot kapott három jelölt jutott a személyes meghallgatással járó második szakaszba, míg a negyedik helyen végzett Sárvári Nicholast a Tisza-frakció juttatta tovább. Ezt követően a bizottság tagja, Hallerné Nagy Anikó parlamenti alelnök egy interjúban kijelentette, hogy nem létezett semmiféle pontrendszer. A kérdést végül Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke tisztázta, elmondva, hogy a bizottsági tagok 1, 2 vagy 3 ponttal jelölhették meg a meghallgatásra javasolt pályázókat.

Hadházy Ákos közölte, hogy birtokában van valamennyi pályázati anyag, ám azokat kitakart nevekkel sem hozhatja nyilvánosságra, mivel a végzettségek, munkahelyek és beosztások alapján az esélyes jelentkezők könnyen azonosíthatóak lennének. Az általa megosztott dokumentumban kizárólag a meghallgatástól később visszalépő Jancsics Dávid neve olvasható, amiből csupán az derül ki, milyen szakmai, tudományos és gyakorlati elvárásokat támasztottak a pályázókkal szemben. Hozzátette, hogy a dokumentumokat kérésre készséggel átadja a megválasztott elnöknek:

Viszont ha kéri, természetesen a megválasztott elnöknek elküldöm szívesen. Örülnék, ha kérné. Mert ha nem teszi, azt jelenti, hogy vagy nem érdekli, vagy már tisztában van azzal, milyen színjátéknak és milyen döntésnek köszönheti a kiemelését a 96 pályázat közül

A volt képviselő szerint az eljárás valójában látszatintézkedés volt, és úgy véli, Unger Annának le kellene mondania a tisztségről, amennyiben szembesül azzal, milyen körülmények között választották meg, bár megjegyezte, hogy a magyar közéletben a lemondás nem számít bevett gyakorlatnak. Véleményét három fő érv köré építette:

Az új hivatal eredményes és független működése ugyanis – túlzás nélkül – nemzeti sorskérdés. Ha felmerül, hogy az elnökét a kormánypárt egy előre lezsírozott, kamu eljáráson választotta ki, az az elnök függetlenségét kérdőjelezi meg alapjaiban. Márpedig ez a szervezet döntéseire is árnyékot vethet. Akkor is, ha a jövőben egy politikus ellen fellép (a megvádolt politikus könnyen kiált politikai okokat), és akkor is, ha egy eljárást visszautasít (a közvélemény politikai alkut sejthet amögött, ha valaki megússza az elszámoltatást).

A hivatal elnöke természetesen akkor is lehetett volna független, ha ezt a méltatlan látszateljárást egyáltalán nem folytatják le, hanem egyszerűen a miniszterelnök megnevez egy jelöltet. Ha viszont már egy látszólag nyílt eljárást választottak, akkor többszörösen visszaüt, ha kiderül, hogy a nyertes egy előre lejátszott meccsen győzött.

Hadházy Ákos a bejegyzése zárásaként megismételte korábbi fenntartását is, miszerint még az említett körülmények mellett is előfordulhat, hogy a megválasztott elnök jól látja el a feladatát, és független marad a kormányzattól.

Kapcsolódó cikkek

Betöltés...

Hír megosztása

Facebook WhatsApp Viber E-mail

📰 MÉG TÖBB KöRNYEZETüNK/KöZéLET 🚨 LEGFRISSEBB HÍREK