Mobilalkalmazás
Június végére 49,5 milliárd forintra emelkedett a hazai kórházak lejárt adósságállománya, amelynek több mint felét a négy hazai egyetemi klinika halmozta fel. Az Orvostechnikai Szövetség figyelmeztet, hogy az év végére ismét elérheti a 100 milliárd forintot a tartozás, emiatt a beszállítók azonnali adósságrendezést sürgetnek.
A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 530 intézményből 155 rendelkezett lejárt tartozással június végén, ezek közül 67 intézménynek kizárólag 30 nap alatti elmaradása volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság alá tartozó költségvetési szervek 27,8 milliárd forintos lejárt adósságot mutattak ki.
A legnagyobb adósságot felhalmozó négy egyetemi klinikán összesen 21,7 milliárd forintnyi kifizetetlen számla gyűlt össze: a Pécsi Tudományegyetem 7,8 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 6,4 milliárd, a Debreceni Egyetem 6,1 milliárd, a Semmelweis Egyetem pedig 1,4 milliárd forintos hiányt jelentett. Utóbbi intézmény az elmúlt években a pluszbevételeinek köszönhetően kétmilliárd forint alatt tudta tartani a lejárt tartozásait.
Az Economx cikke szerint Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára kifejtette, hogy az egyetemi klinikák adósságának hátterében a központi ellátási szerkezet és a magas betegforgalom áll, Debrecen esetében pedig a múltból örökölt rossz finanszírozás is nehezíti a helyzetet. A szakember emlékeztetett, hogy Pécs, Szeged és Debrecen esetében a tavalyi adósságrendezés után is 3–5 milliárd forintos hiány maradt. Hozzátette, a folyamat idén sem alakul másként, pedig a tavalyi 150 milliárd forintos pluszforrás után idén újabb 80 milliárd forintos beépülő többletforrás került az egészségügyi kasszába.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter nem adott interjút az RTL Híradó megkeresésére, mivel elmondása szerint egyelőre nem áll minden adat a birtokában. Ugyanakkor a tárcavezető a parlamentben 75 milliárd forintos kiegészítő forrásigényről beszélt, amit az ágazat már júliusban igényelne. Rásky László szerint ez az összeg jelentősen alulbecsüli a valós problémát, hiszen a kincstári adatok alapján a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál pedig 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozik.
„Ez önmagában 94 milliárd forintos hiányt jelent. Ha ehhez hozzávesszük a csaknem 50 milliárd forintos lejárt kórházi adósságot is, akkor már mintegy 150 milliárd forintos forráshiány rajzolódik ki”
– emelte ki az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
A Tisza-kormány korábban évi 500 milliárd forintos többletforrást ígért az egészségügynek, amelyben az egészségügyi bérfejlesztés élvez elsőbbséget. Hegedűs Zsolt a várólisták csökkentését is célul tűzte ki, amivel kapcsolatban Rásky László rámutatott: az érdemi ledolgozáshoz a normatív finanszírozásnál legalább 20–25 százalékkal magasabb összeget kell biztosítani a kórházaknak. A szakértő Emellett sürgette a gyógyászati segédeszközök szektorának átfogó rendezését és a húszéves szabályozás korrekcióját. Mivel a kormány a vényköteles gyógyszerek áfáját már 0 százalékra csökkentette, a szövetség javasolja a termékek 27 százalékos áfájának 5 százalékra mérséklését, valamint a keret 80 milliárdról 130–140 milliárd forintra emelését.
