Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot

A társadalmi egyeztetési szakasz lezárását követően a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az ügynökakták feltárását szabályozó törvényjavaslatot. A készülő jogszabály alapján egy új internetes felületet hoznak létre, amely biztosítja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött, korábban titkosított dokumentumok könnyebb és szélesebb körű megismerhetőségét.

Hivatalosan is a parlament elé terjesztették az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot, miután lezárult a társadalmi egyeztetés. A kabinet közleményében kifejtette:

„a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. A demokratikus újjáépítés része a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek nyilvánosság általi megismerhetősége. A társadalmi bizalom helyreállítása, a kommunista rendszer áldozatainak erkölcsi elégtétele, valamint a történelem mélyebb megismerése érdekében a kormány olyan törvényt készített elő, amely a lehető legátfogóbb módon tárja a nyilvánosság elé az ügynökaktákat”

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára alapfeladatként írják elő az iratok hozzáférhetővé tételét, amelyet egy kifejezetten erre a célra fejlesztett online platform támogat majd. A teljes végrehajtási folyamatot rögzítő tervezet benyújtását megelőzően a képviselők egy korábbi döntéssel már elfogadták a feltárás előkészítését.

A publikálást megelőzően az iratanyagokat alapos szakmai felülvizsgálatnak vetik alá az érintettek alapjogainak, emberi méltóságának és magánéletének védelme érdekében. A különösen érzékeny személyes adatokat – köztük az egészségi állapotra, kóros szenvedélyekre vagy szexuális irányultságra vonatkozó információkat – kizárólag szigorúan meghatározott feltételek mellett lehet majd megismerni.

A nyilvánosságra hozatal több ütemben valósul meg:

• Elsőként az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt a hálózati személyek beszervezési adatait tartalmazó hatos kartonok, valamint az 1990 januárjában ömlesztve átmásolt mágnesszalagok (az operatív G-, a hálózati H-, és a Központi Kémelhárítási Adattárt képező K-nyilvántartások) anyagai válnak hozzáférhetővé.
• Ezt követően az esztendő végéig fokozatosan teszik közzé a fennmaradt B-dossziékat, amelyek a hálózattal kapcsolatba került személyek beszervezési aktáit, értékeléseit, valamint az információforrások kilétét tartalmazzák.

A kormányzati indoklás hangsúlyozza, hogy a kezdeményezés célja a történelmi igazságtétel, a múlt feldolgozása és a kutatási szabadság biztosítása, miközben egyensúlyt teremt az információs önrendelkezési jogok, a nyilvánosság közérdeke és a jelenleg is érvényes nemzetbiztonsági szempontok között.