Mobilalkalmazás
Komoly szerkezeti problémákkal küzd a hazai közúthálózat, miután a fő- és mellékutak több mint fele nem megfelelő vagy rossz minőségű. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a meglévő hálózat fenntartására szánt források reálértéke radikálisan csökkent, miközben az autópálya-koncessziós konstrukció finanszírozása hatalmas összegeket emésztett fel az elmúlt években.
A teljes országos közúthálózat jelentős része leromlott állapotba került, így ma már az utak közel felét teljesen fel kellene újítani – mutatott rá Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid. A tárcavezető magyarázata szerint az elmaradt karbantartások miatt a későbbi munkálatok folyamatosan drágulnak, mivel egy bizonyos szint után a kopóréteg egyszerű cseréje helyett már a teljes pályaszerkezet újjáépítésére van szükség. A miniszter a Magyar Közút adatait ismertetve részletezte a fő- és mellékutak jelenlegi állapotát:
a hálózat 55 százaléka nem megfelelő vagy rossz, 12 százaléka tűrhető, 6 százaléka megfelelő, és mindössze 27 százaléka tekinthető jónak.
A Magyar Közút üzemeltetési forrásainak reálértéke mintegy harmadával csökkent, miközben az úthálózat mérete nem változott, az építőipari költségek pedig emelkedtek. A hazai felújítási keretek elapadása miatt a meglévő hálózat fenntartására sem maradt elegendő fedezet, ami éles ellentétben áll az autópályákra fordított összegekkel.
„Miközben a 31 ezer kilométernyi országos fő- és mellékutat hagyta leromlani az előző kormányzat, addig a közlekedési források jelentős részét hosszú éveken át új autópályák építésére és a rendkívül drága autópálya-koncessziós konstrukció finanszírozására fordították, így a meglévő hálózat fenntartása finoman szólva is háttérbe szorult. Szakmai számítások szerint ahhoz, hogy érdemi javulás induljon el az országos közúthálózaton, évente legalább 100 milliárd forinttal többet kellene útfelújításokra fordítani. Ehhez képest az autópálya-koncesszió tavalyi költsége elérte a 410 milliárd forintot, miközben a gyorsforgalmi utak üzemeltetése ennek töredékéből is biztosítható lenne”
– fejtette ki Vitézy, aki szerint az elkövetkező évek kulcskérdése az lesz, hogyan tudják az adófizetői források minél nagyobb részét a mindennap használt utak rendbetételére fordítani.
A közlekedési és beruházási miniszter korábban már többször jelezte, hogy a kormány átvilágítja a kérdéses autópálya-koncessziót. Vitézy az Indexnek adott korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy a 35 éves koncessziós magánkonstrukcióknak elvileg az lenne a céljuk, hogy a magánpartner saját tőkéből építkezzen, amit az állam bérleti díjként törleszt. Ezzel szemben a hazai rendszerben az állam fizetett előre, és négy év alatt 1024 milliárd forint áramlott ki Mészáros Lőrinc és Szíjj László autópálya-koncessziójára, miközben a megvalósult beruházások értéke a kifizetett összeg felét sem érte el. A tárcavezető rámutatott, hogy a konstrukció aránytalan terhet ró a költségvetésre, miközben a magánfél nem viseli a kockázatok jelentős részét.
