Mobilalkalmazás
Akár ötmilliárd forintos bírságot is kiszabhat az együttműködési kötelezettségüket szándékosan megszegő szervezetekkel szemben az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal (NVVH). A bűncselekményi gyanú hiányában is indítható közvagyonvédelmi vizsgálatok mellett az önálló jogállású szerv a vádemelés előtt saját hatáskörébe vonhat már folyamatban lévő ügyeket, és az ügyészség helyébe lépve közvádlóként képviselheti a vádat a bíróság előtt.
A miniszterelnök által június 17-én bejelentett és a parlament elé terjesztett szabályozás egy 54 oldalas törvénytervezet, amely egyszerre 47 jogszabályt módosít. A kormányfő kiemelte, hogy a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz. Magyar Péter parlamenti felszólalásában konkrét példákként nevesítette
a felcsúti kisvasutat, Hatvanpusztát, a szabálytalan közműtendert, a Dunakeszi Járműjavítót, a vadászati világkiállítást, a lombkorona nélküli lombkoronasétányt, a brüsszeli Magyar Házat, a Mátrai Erőművet, a Magyar Nemzeti Bank alapítványait, a Kesmát, a századvéges tanulmányokat, a konzultációkra költött összegeket, a koncessziókat, a magántőkealapokat, valamint több politikus vagy NER-közeli vállalkozó és családja gazdagodását.
A nyilvánosságra került törvénytervezet a működési feltételek lefektetésén túl keddig áll társadalmi véleményezés alatt. A hozzá kapcsolódó, két nap alatt összeállított előzetes hatásvizsgálat rögzíti, hogy a szerv felállásához adottak a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek. A szeptember 1. és december 31. közötti időszakra kiterjedő vizsgálat megállapítja, hogy a tervezet javítja a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét. Az NVVH az Alaptörvényben nevesített, az Országgyűlés által megválasztott vezetésű, önálló jogállású központi költségvetési szerv lesz saját költségvetési fejezettel, ahol külső utasításnak nincs helye, és amely évente nyilvános beszámolót nyújt be a parlamentnek.
A hivatal legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és négy elnökhelyettesből álló elnökség. Az elnököt és az elnökhelyetteseket a parlament alkotmányügyi bizottságának javaslatára a képviselők kétharmada választja meg titkos szavazással hat évre, ismételt megválasztásuk kizárt. A civil szervezetek képviselői tanácskozási joggal vonhatók be a javaslattételbe. A vezetői megbízatás a 70. életév betöltésével, lemondással, összeférhetetlenséggel, felmentéssel vagy megfosztással szűnik meg; utóbbi kettőről a parlament kétharmados többséggel határoz. Az elnökségi tagok vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság ellenőrzi.
A tisztségviselőket az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog, valamint a nap 24 órájában különleges rendőri védelem illeti meg.
Az elnök havi illetménye a legfőbb ügyészével egyezően több mint ötmillió forint lesz (a bírói illetményalap hétszerese, ami 2026. január 1-jétől 716 830 forint), míg a helyettesek a bírói illetményalap 5,5-szörösét, azaz négymillió forintot kapnak. A nyomozásért, vádemelésért és fellebbvitelért felelős helyettes szolgálati jogviszonyban álló ügyész lesz, míg a közpénzügyi helyettesnek vám- és pénzügyőri gyakorlattal kell rendelkeznie.
A szuperhatóság két fő működési ágat kapcsol össze. Az első a közvagyonvédelmi vizsgálat, amely kockázatértékelési módszertan, bejelentés, panasz vagy más szerv jelzése alapján, bűncselekményi gyanú nélkül is megindulhat. Ez kiterjedhet a központi és önkormányzati költségvetési gazdálkodásra, az előirányzatok felhasználására, az államháztartási vagy uniós támogatásokra, az ingyenes vagyonjuttatásokra, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, valamint a köztulajdonú cégek vagyongazdálkodására. Amennyiben a vizsgált egység állami vagy uniós forrásban, illetve ingyenes vagyonjuttatásban részesült, a teljes gazdálkodási tevékenységét átvilágíthatják, sőt a beszerzések esetében a megrendelőre, a vagyonkezelőre, képviselőikre, a szerződő felekre és a közreműködőkre is kiterjedhet a vizsgálat ‒ írta meg a Index.
A vizsgálat megindításáról szóló értesítés mellőzhető, ha az veszélyeztetné az eredményességet, vagy adathordozók, vagyonelemek megsemmisítéséhez, eltüntetéséhez vezetne. A vizsgálók helyszíni ellenőrzést tarthatnak, iratokba tekinthetnek be és másolatot készíthetnek. A folyamat alapesetben hat hónapig tarthat, és az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén a hivatal súlyos bírságot szabhat ki:
természetes személyeknél 50 ezertől 50 millió forintig, jogi személyeknél pedig 500 ezertől 5 milliárd forintig terjedhet a szankció.
A vizsgálati cselekménnyel szembeni kifogást maga a hivatal bírálja el öt napon belül. Az NVVH közérdekű keresetet indíthat, perbe léphet, közigazgatási eljárásban ügyféli jogokat gyakorolhat, vagy vizsgálhatja egyes alapítványok, egyesületek törvényes működését.
A második működési ág a büntetőjogi terület: az NVVH a büntetőeljárási törvény alapján a vádemelés előtt saját hatáskörébe vonhat folyamatban lévő büntetőügyeket, amelyeket az általános ügyészségi szervezet többé nem vehet vissza. Ekkor a hivatal az ügyészség helyébe lép: előkészítő eljárást folytathat leplezett eszközök alkalmazásával, maga nyomozhat vagy utasíthatja a nyomozó hatóságot, felügyeli a felderítés törvényességét, és irányítja a vizsgálatot. A nyomozás során kiemelt kötelessége a bűncselekményből származó vagyon, a vagyonelkobzás alá eső előny és a kapcsolódó eszközök azonosítása és biztosítása.
Végül vádat emel, és közvádlóként képviseli azt a bírósági szakban, valamint az ügyészt megillető jogorvoslati jogokat is gyakorolja, a vádemelés után azonban önálló ügyátvételre már nincs lehetősége. A tervezet arra is jogot ad a hivatal elnökeségének, hogy közvetlenül az Alkotmánybírósághoz forduljon, ha egyedi ügyekben Alaptörvény-ellenes jogszabályalkalmazást észlel, és az érintett nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.
