Mobilalkalmazás
A krónikus sokízületi gyulladásban szenvedő betegek egy jelentős részénél nemcsak maga a biológiai gyulladás, hanem a depresszió, az alvászavar, az elhízás és a dohányzás is aktívan fenntarthatja a makacs reumás panaszokat. A Semmelweis Egyetem munkatársai vezető nemzetközi szaklapokban publikálták azt az új modellt, amely a tünetek mögött meghúzódó valódi okok feltárásával hozhat áttörést a terápiában. A magyar kutatócsoport a jövőben már a mesterséges intelligencia bevonásával tervezi a kezelések személyre szabását.
A Semmelweis Egyetem beszámolója szerint a reumatoid artritisz néven is ismert krónikus autoimmun betegség több tízezer embert érint Magyarországon, és bár a páciensek többsége jól reagál a beavatkozásokra, mintegy 6-28 százalékuk az úgynevezett „nehezen kezelhető” csoportba tartozik, mivel náluk a hagyományos eljárásokkal nem érhető el tartós tünetmentesség. A Nature Reviews Rheumatology és a The Lancet Rheumatology folyóiratokban megjelent tudományos közlemények rávilágítanak, hogy a társbetegségek és az életmódbeli tényezők egy olyan ördögi kört alakítanak ki, ahol például a depresszió vagy a fájdalom miatti mozgáshiány és testsúlynövekedés közvetlenül visszahat a fizikai fájdalomérzetre és a mindennapi működésre.
A hazai munkacsoport által kidolgozott stratégia a jelenleg alkalmazott, mérhető adatokra épülő „célhoz igazított” terápiás eljárást egyúttal egyffajta jelzőrendszerként is használná. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának vezetője kifejtette: amikor a laboratóriumi célértékek már javulást mutatnak, de a páciens mégis komoly fáradtságtól és fájdalomtól szenved, nem újabb gyógyszerek automatikus felírására van szükség. Ehelyett egyet hátralépve meg kell keresni a klinikai tüneteket valójában fenntartó okokat, legyen szó krónikus fájdalom-szindrómáról, alvászavarról, depresszióról vagy elhízásról, ami a gyakorlati tapasztalatok alapján az orvos-beteg kapcsolatra is kedvező hatással van.
A magyar kutatók modellje komoly nemzetközi sikert ért el, az általuk bevezetett definíciót és kezelési elveket bemutató cikkeket már több mint ezerszer idézték világszerte, és a fogalmat más betegségeknél is elkezdték alkalmazni. A csapat a következő lépésben olyan projektekbe tervez bekapcsolódni, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével tennék még hatékonyabbá a terápiát. Dr. Gunkl-Tóth Lilla PhD-hallgató, a megjelent tanulmányok első szerzője elmondta, hogy az AI-alapú mintázatfelismeréssel olyan pontos alcsoportokat tudnának felállítani a betegségeken belül, amelyek adatai megnyitják az utat a teljesen személyre szabott kezelési stratégiák kidolgozása előtt.
Forrás: Semmelweis Egyetem
