Járókelők nevére vásároltak százezres telefonokat a kecskeméti csalók

Vádat emeltek három büntetett előéletű férfi, valamint két általuk beszervezett járókelő ellen, akik anyagi juttatásért cserébe, saját nevükre, részletfizetésre vásároltak mobiltelefonokat. Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádirata szerint három büntetett előéletű férfi 2024 februárjában gépkocsival érkezett Kecskemétre. Ketten egy bevásárlóközpont környékén sétáló embereket szólítottak le azzal a céllal, hogy őket pénzért rávegyék: saját nevükre, részletfizetésre vásároljanak mobiltelefonokat, majd azokat adják át nekik a valós érték töredékéért. A harmadik társuk a járműben várakozott, feladata a telefont megvásárló személyek szállítása és követése volt.

Az egyik elkövetőnek sikerült rábeszélnie egy férfit és egy nőt a vásárlásra. A két beszervezett személy belépett a sértett mobiltelefon-szolgáltató egyik üzletébe, ahol a saját nevükre, részletre megvásároltak egy-egy 350 000 forint értékű mobiltelefont, amelyeket ezt követően átadtak a férfiaknak.

A szerződéseket úgy kötötték meg a szolgáltatóval, hogy a telefonokat nem maguknak szánták, és a részleteket sem állt szándékukban megfizetni. A készülékek kezdőrészleteit a három férfi egyike biztosította a vásárlóknak, akik a közreműködésért cserébe 30 000, illetve 5000 forint juttatást kaptak. A két csalással okozott kár együttesen közel 450 000 forintot tett ki.

A járási ügyészség a három büntetett előéletű férfit két-két rendbeli kisebb kárt okozó csalás vétségével vádolja, közülük az egyiket felbujtóként, kettőt pedig bűnsegédként. A telefonokat ténylegesen megvásárló férfit és nőt egy-egy rendbeli kisebb kárt okozó csalás vétségével vádolják.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373. § (1) bekezdése szerint: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

A 373. § (2) bekezdés a) pontja alapján a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz. A Btk. 459. § (1) bekezdés 16. pont b) alpontja értelmében a kár kisebb, ha ötvenegyezer és ötszázezer forint között van.

A vádiratban szereplő két tényleges vásárló tettesként egy-egy rendbeli kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt felel. A három büntetett előéletű elkövető esetében a vád két-két rendbeli elkövetés, ahol a Btk. 13. §-a és 14. §-a alapján az egyik férfi felbujtóként (aki másban a bűncselekmény elkövetésének szándékát szándékosan kialakítja), míg két társa bűnsegédként (aki a bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt) valósította meg a cselekményt, amely a halmazati szabályok szerint érinti a büntetési tételkeretet.

Ezt olvastad már? Nyomkövető vezette el a kecskeméti rendőröket az ellopott iskolatáskához