Mobilalkalmazás
2026. május 1-jén 20 szóló és 15 csuklós elektromos autóbusz kezdi meg a szolgálatát Budapesten, amivel 45 darabra nő a fővárosban közlekedő ilyen típusú új járművek száma. A Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére érkező buszok a közép-budai városrészben, valamint a Rákospalotát a Belvároson át Nagytéténnyel összekötő fő közlekedési tengelyen szállítják majd az utasokat.
Az új, alacsonypadlós, klimatizált és USB-töltőpontokkal felszerelt járművekkel az 53-as, 110-es, 112-es, 133E, 139-es, 153-as, 154-es vonalakon és a 212-es vonalcsaládon lehet majd találkozni május elsejétől, írta meg a BKK. A flotta első egységei már 2025 decemberében megjelentek a 105-ös és a 210-es vonalakon, a mostani bővítéssel pedig az ország legjelentősebb elektromos csuklósbusz-állománya jön létre a fővárosban. A járművek teljesen elektromos meghajtása hozzájárul a helyi károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez és a levegőminőség javításához.
A forgalomba álló buszok egy 2025-től 2027-ig tartó járműfejlesztési program részét képezik, amelynek keretében összesen több mint 330 dízel és elektromos autóbusz érkezik Budapestere. A fejlesztés a tervek szerint lehetővé teszi, hogy a budapesti buszállomány közel 90 százalékát korszerű EURO 5-ös vagy annál modernebb hajtásrendszerű járművek alkossák, amivel évente közel 8 ezer tonnával kevesebb károsanyag kerülhet a levegőbe. A BKK célkitűzése szerint 2027-ig összesen 82 új, teljesen elektromos autóbusz, ezen belül 58 szóló és 24 csuklós példány újítja meg a járműparkot. A stratégia alapján a következő időszakban további szóló elektromos járművek érkezése is várható.
A budapesti autóbusz-közlekedés modernizációja során alkalmazott EURO 5-ös környezetvédelmi norma és az elektromos hajtástechnológia közvetlenül befolyásolja a városi szállópor- és nitrogén-oxid-koncentrációt. Az elektromos buszok zéró lokális emissziója és alacsony zajterhelése különösen a sűrűn beépített közép-budai és belvárosi szakaszokon jelentős. A csuklós elektromos járművek üzemeltetése nagy kapacitású töltőinfrastruktúrát és optimalizált menetrendi tervezést igényel, miközben a teljes körű akadálymentesítés és az aktív biztonsági rendszerek megfelelnek a legújabb európai uniós közlekedésbiztonsági irányelveknek.
