A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt egy afgán férfi ellen, aki bűnszervezetben, a szerb-magyar határon tevékenykedve nemcsak migránsokat juttatott át a kerítésen, hanem erőszakkal akadályozta a hatóságok munkáját is.

A vád szerint a férfi és társai 2023 márciusától bűnszervezeti formában működtek együtt a szerb-magyar határszakaszon. Ebben az időszakban legalább nyolc alkalommal összesen legkevesebb 59 személy illegális határátlépését segítették elő. Az elkövetők életvitelszerűen a határ szerb oldalán, sátrakban laktak, feladatuk pedig a határkerítéshez támasztott létrák biztosítása és a határsértők átjuttatása volt.

A vádlott és társai – akiket a helyszínen „létráztatókként” ismertek – folyamatosan figyelték a határvédelmet ellátó rendőröket, katonákat és határvadászokat. Amikor a hatóság tagjai megjelentek, az elkövetők botokkal és kövekkel dobálták meg őket, a járműveiket, valamint a határvédelmi rendszer kameráit, hogy megakadályozzák a jogszerű intézkedést.

A férfi az embercsempészést rendszeres haszonszerzési célból, fő tevékenységként űzte. A megbízóitól kapott díjazás mellett pénzt kért útvonalakról, szállítási tarifákról és egyéb logisztikai információkról is. A bevételének egy részét visszaforgatta a bűncselekményekbe: sátrakat, ruhákat és élelmet vásárolt a szerb oldalon működő migránstábor fenntartásához. A profit nagyobb részét illegális pénzátutalási rendszereken keresztül az Afganisztánban élő családjának juttatta el, akik ebből ingatlant és gépkocsit vásároltak.

Az ügyészség indítványozta, hogy a jelenleg is letartóztatásban lévő férfit beismerés esetén 12 év fegyházbüntetésre ítéljék. A vádhatóság kezdeményezte továbbá a vádlott végleges kiutasítását Magyarország területéről, valamint annak rögzítését, hogy a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353. § (1) bekezdése szerint aki segítséget nyújt államhatárnak a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez, bűntettet követ el.

A büntetés a (2) bekezdés d) pontja és a (3) bekezdés alapján két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vagyoni haszonszerzés végett követik el. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést bűnszervezetben követik el.

A 310. § (1) bekezdése alapján aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal akadályoz, hivatalos személy elleni erőszakot követ el, amely a (2) bekezdés szerint – ha azt felfegyverkezve követik el – két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 232. § (1) bekezdése értelmében a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetője három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.