Térfigyelő kamera buktatta le a Pest vármegyei feketefoglalkoztatót

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a rendőrséggel közösen ellenőriztek egy Pest vármegyei tüzelőanyag-kereskedőt, ahol öt bejelentés nélküli munkavállalót találtak. A vállalkozás kezdetben tagadta a szabálytalanságot, de a helyszíni kamerák felvételei egyértelműen bizonyították a jogsértést.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának revizorai a rendőrség bevonásával vizsgálták a foglalkoztatás szabályszerűségét egy tüzelőanyag-forgalmazó telephelyén. Az intézkedés idején összesen hét alkalmazott végzett munkát a helyszínen, azonban a hatósági ellenőrzés során kiderült, hogy közülük mindössze két fő volt szabályszerűen bejelentve. A fennmaradó öt munkavállalót a cég bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatta.

A vállalkozó az ellenőrzés elején még vitatta a munkaviszony fennállását, ám a revizorok elemezték a telephely térfigyelő kameráinak felvételeit. A videófelvételek hitelt érdemlően alátámasztották a jogsértést, így a tulajdonos végül elismerte a feketefoglalkoztatást. A bejelentés nélküli munkavégzés miatt a cégnek jelentős bírsággal, az állami támogatásokból való kizárással, illetve akár üzletbezárással is számolnia kell.

A NAV hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű ellenőrzésekkel nemcsak a költségvetési károkat előzik meg, hanem a szabálykövető vállalkozások piaci pozícióit is védik.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 248. §-a szabályozza a költségvetési csalást. Aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul igénybe vesz, vagy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség alól elvonja a forrást, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt követ el. A bejelentés nélküli foglalkoztatás során elmaradó szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó-előleg meg nem fizetése ezen tényállás körébe tartozik, amennyiben a vagyoni hátrány mértéke eléri a törvényben meghatározott értéket. A büntetési tétel a vagyoni hátrány mértékétől függően az alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéstől a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó esetekben megszabható magasabb szabadságvesztési határig terjedhet.