A legfrissebb orvosi vizsgálatok igazolták, hogy a dohányfüst nemcsak a tüdőt károsítja, hanem sejtszinten avatkozik be a szervezet működésébe, és még az immunrendszert is tartósan átprogramozza. A Semmelweis Egyetem szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a káros szenvedély következményei generációkon át öröklődhetnek.

A köztudatban már rögzült, hogy a dohányzás szoros összefüggésben áll a tüdő-, a szájüregi és a gégerák, valamint a különféle szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Emellett ez a szokás tehető felelőssé a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) létrejöttéért is. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára azonban rámutatott: a probléma ennél sokkal összetettebb.

[Archivált média]

„Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a dohányfüst rákkeltő anyagok összetett keverékét tartalmazza, gyakorlatilag a szervezet egészére negatív hatással van, számos betegség esetében komoly kockázati tényező, és erre egyre több a tudományos bizonyíték”

– fogalmazott a szakember. A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy az alternatív megoldásnak hitt elektromos cigaretták és a hevített dohánytermékek is jelentős egészségügyi kockázatot hordoznak, így az egyetlen biztonságos út a teljes leszokás.

A legújabb kutatások szerint a dohányfüst egyes összetevői közvetlenül a sejtek DNS-ét támadják meg. A folyamat során csökken az XPC nevű, DNS-javításért felelős fehérje aktivitása. Ez kettős veszélyt jelent: az egészséges sejtek védtelenné válnak a károsodással szemben és elpusztulnak, míg a rákos sejtek ellenállóbbak lesznek. Ezen felül a füst egy speciális sejthalál-mechanizmust is beindíthat, ami súlyos légúti roncsolódáshoz vezet.

Maradandó nyomok az immunrendszerben és a csontokban

A vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányzás genetikai szinten károsítja a petesejteket és a spermiumokat, ami növeli a születési rendellenességek és a vetélés esélyét. Kiemelkedő adat, hogy a hatás generációkon átível: ha a nagymama dohányzott, az unokáknál akkor is nagyobb eséllyel alakul ki asztma és romlik a tüdőfunkció, ha a szülők nem dohányoznak. Ennek oka az öröklődő, géneket érintő módosulás.

Dr. Torzsa Péter egy forradalmi felfedezésre is kitért, miszerint a dohányzás hosszú távra átalakítja az immunrendszert. Míg a veleszületett immunitás gyorsan regenerálódik, a tanulni képes adaptív immunrendszer „emlékszik” a káros hatásra, így a következmények évekkel a leszokás után is kimutathatók maradnak.

A nikotin a bélflóra egyensúlyát is felborítja a pH-érték megemelésével. Ez a magyarázata annak a paradoxonnak, hogy míg a dohányzás súlyosbítja a Crohn-betegséget, addig a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) tüneteit átmenetileg enyhítheti. Fontos eredmény, hogy magyar kutatók igazolták elsőként: a dohányfüst szerepet játszik a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is.

A legfrissebb adatok további területeken is megerősítették a negatív hatásokat:

• A nikotin bár rövid távon fokozza a kognitív teljesítményt, hosszú távon rontja a figyelmet és a memóriát.
• A dohányzó nőknél a menopauza akár 1-4 évvel korábban is bekövetkezhet.
• A bőr öregedése felgyorsul: egy negyvenes éveiben járó dohányosnak annyi ránca lehet, mint egy hatvanéves nemdohányzónak.
• A halláskárosodás kockázata 15 százalékkal nő.
• A húgyhólyagrákos esetek mintegy 50 százalékáért a dohányzás felelős.
• A csontok állapota is romlik a gátolt csontképződés és a csökkenő nemi hormonok miatt. A csípőtörés kockázata nőknél 31, férfiaknál 40 százalékkal emelkedik.

Forrás: Semmelweis Egyetem

SEO ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA

Meta leírás: A dohányzás nemcsak a tüdőt, de a DNS-t és az immunrendszert is roncsolja. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint az unokákra is hat a káros szenvedély.

Slug: dohanyzas-karos-hatasai-dns-immunrendszer-semmelweis

Címkék: Semmelweis Egyetem, Dr. Torzsa Péter, egészségmegőrzés, prevenció, tüdőbetegség, immunrendszer, kutatás