Többszörösen minősülő emberölés bűntette miatt áll a bíróság elé az a 28 éves férfi, aki még 2024 szeptemberében Girincsen agyonverte a krónikus betegségben szenvedő, legyengült fizikai állapotú nagymamáját, akit a bántalmazás után az árokparton lévő szemétbe rejtett. Az ügyészség a terhelt beismerése esetén 18 év fegyházbüntetést és 10 év közügyektől eltiltást kért a bíróságtól.

A férfi a nagymamájával élt együtt egy családi házban. Az idős asszony krónikus betegségben szenvedett, lesoványodott és gyenge fizikai állapotban volt. A vádirat szerint 2024 szeptemberében a férfi vita során rángatta el nagyszülőjét az udvaron lévő kerítés végéhez. Ott egy közel egy méteres bottal és puszta kézzel többször, nagy erővel megütötte.

A bántalmazás következtében a nyugdíjas nő az átlagosat meghaladó testi és lelki gyötrelmet szenvedett el, és olyan súlyos sérüléseket szerzett, hogy a helyszínen életét vesztette. A holttestet a férfi az árokparton lévő szemétbe rejtette. Mire a nyomozók megtalálták, az asszony maradványai már az eltelt idő és rágcsálók miatt is erősen bomlásnak indultak.

A férfi nem tett vallomást a rendőrségen

A nyomozati szakban a férfi egyetlen szót sem szólt a bűncselekménnyel kapcsolatban.

Jogg Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az ügyészségi indítványról a következőket közölte:

„az ügyészség 18 év fegyházbüntetést és 10 év közügyektől eltiltást kért a férfire előkészítő ülésen történő beismerés esetére azzal, hogy feltételesen se bocsássák szabadságra”

– közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője.

Mit mond a Btk.?

A cselekmény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 160. § (1) bekezdésébe ütközik, de a tényállás minősített eseteit tartalmazza a (2) bekezdés b) és i) pontja.

Btk. 160. § Emberölés

(1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést b) különös kegyetlenséggel, i) hozzátartozó sérelmére követik el.

Btk. 459. § (1) bekezdés 4. pont: hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a féltestvér; a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a jegyes. (Ide tartozik a nagymama is, mint egyeneságbeli rokon.)

Btk. 160. § (4) bekezdés: Aki a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, vagy ha az emberölést tizennyolc évnél idősebb személy sérelmére különös kegyetlenséggel vagy több emberen követik el, tizenöt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

A tényállás a (2) bekezdés b) és i) pontja szerinti minősített esetnek felel meg, amelynek büntetési tétele tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. (A hozzátartozó sérelmére elkövetés és a különös kegyetlenség – a bántalmazás módja és az elszenvedett gyötrelem miatt.)