Mai névnap: Katalin, Kitti
„Újságban hirdet és telefonon hív egy tűzifás csaló”
Több mint 200 ezer forintot utalt át egy idős asszony egy újságban talált hirdetés alapján tűzifára, ám a megrendelt árut soha nem kapta meg. A Veszprém vármegyei rendőrség a csalás kapcsán ismét felhívja a figyelmet a biztonságos tűzifavásárlás szabályaira.
A napokban érkezett feljelentés a Veszprémi Rendőrkapitányságra egy bakonyi kistelepülésen élő idős asszonytól, aki tűzifaárus csalók áldozatává vált. A sértett még a nyáron látott egy újsághirdetést, amelyben kedvező áron kínáltak tűzifát. Felvette a kapcsolatot a hirdetővel, ahol egy ügyintéző azt a tájékoztatást adta neki, hogy nyugdíjasoknak – amennyiben előre utalással fizetnek – árengedményt biztosítanak.
A felek megállapodtak, az asszony pedig elutalta az első részletet. Néhány nappal később az ügyintéző ismét felhívta, és rávette, hogy a teljes vételárat is küldje el. Miután a csalók megszerezték a több mint 200 ezer forintot, egy ideig még kifogásokkal hitegették az asszonyt a szállítással kapcsolatban, majd elérhetetlenné váltak.
A rendőrség tanácsai a biztonságos vásárláshoz
A hasonló esetek elkerülése érdekében a rendőrség kéri, hogy mindenki legyen körültekintő a tűzifavásárlás során:
- Mindig megbízható helyről vagy komoly referenciával rendelkező cégtől vásároljon!
- Részesítse előnyben azokat a vállalkozásokat, amelyek telephellyel és vezetékes telefonnal is rendelkeznek.
- Az áru átvételekor ellenőrizze annak mennyiségét és minőségét, szükség esetén kérje szakértő ismerőse segítségét!
- Ragaszkodjon a szabályszerű számlához, és ellenőrizze a rajta szereplő adatokat!
- A legfontosabb: Soha ne fizessen és ne utaljon előre! Csak a fa lerakodása után egyenlítse ki a vételárat.
– közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
⚖️ Mit mond a Btk.?
A Büntető Törvénykönyv a csalást a 373. §-ban szabályozza. A cselekmény elkövetője az, aki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt és ezzel kárt okoz.
A törvény szerint:
373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A büntetés a kár értékétől függően sávosan emelkedik. A cikkben szereplő, 200 ezer forintot meghaladó kár „kisebb kárnak” minősül.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz (…)
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kár meghaladja az ötszázezer forintot (nagyobb kár).
[Archivált média]







