Mobilalkalmazás
Megoldódott egy júliusi eltűnés rejtélye: a Bács-Kiskun vármegyei rendőrök kiderítették, hogy a tiszakécskei férfit az élettársa lányának párja ölte meg, majd egy erdőben rejtette el a holttestét. A 41 éves gyanúsított beismerte tettét, a bíróság letartóztatta.
[Archivált média]
Július 14-én egy nő jelentette be a tiszakécskei rendőrőrsön, hogy élettársa – egy 56 éves román állampolgár, aki évek óta Magyarországon, Tiszakécskén élt – több mint egy hete, július 6-a óta nem adott életjelet magáról. Kezdetben úgy tűnt, hogy a férfi elindult egy régóta tervezett romániai rokonlátogatásra, ám a határátlépésének nem volt nyoma, családjánál sem jelentkezett.
A körülmények hamarosan gyanússá váltak. A férfi személyes iratait és telefonját hátrahagyta, ráadásul mindössze egy papucsban és munkásnadrágban látták utoljára – semmi nem utalt arra, hogy hosszú útra indult volna. A rendőrök ezért az eltűnési ügyet bűnügyi vonalon folytatták, titkos eszközöket is bevetve.
A nyomozás során a rendőrök a férfi élettársának lányának párja, G. István köré szűkítették a gyanút. A 41 éves férfi először tagadta a történteket, de augusztus végén megtört, és beismerte: összeveszett az 56 éves férfival, miután az kezet emelt a párja idős édesanyjára. A vita hevében megverte, majd egy ágyneműt a nyakára tekerve megfojtotta.
Ezután a holttestet autóba tette, kivitte egy, a tanyától körülbelül három kilométerre lévő erdőbe, és ott elásta, erdőkitermelésből származó hulladékkal álcázva a sírt. A rendőrök és polgárőrök keresőkutyák segítségével végül megtalálták a maradványokat.
[Archivált média]
[Archivált média]
A Kecskeméti Rendőrkapitányság bűnügyi nyomozói G. Istvánt emberölés bűntettének gyanúja miatt őrizetbe vették, majd kezdeményezték letartóztatását. A járásbíróság a letartóztatást el is rendelte. A rendőrség vizsgálja, hogy a férfi egyedül követte-e el a bűncselekményt, vagy voltak segítői, esetleges tanúk – számolt be róla a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A Büntető Törvénykönyv 160. §-a rögzíti az emberölés bűncselekményét. Ennek lényege, hogy aki mást megöl, emberölést követ el. Ez a legsúlyosabb személy elleni bűncselekmény, mivel közvetlenül az emberi életet, a legfontosabb jogi értéket támadja.
Az emberölés alapesetben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a cselekményt minősítő körülmények terhelik – például előre kitervelten, aljas indokból vagy különös kegyetlenséggel követik el –, a törvény szigorúbb szankciót rendel: tíz évtől húsz évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztést is ki lehet szabni.
