Drónnal, terepen, bírságokkal – újabb szigorítás jön az illegális dohány ellen

Országos ellenőrzéssorozatot indított a NAV, hogy visszaszorítsa az illegális dohánykereskedelmet. Már a palántázástól figyelik a termőföldeket, a bírságok összege akár milliós nagyságrendű is lehet.

[Archivált média]

Minden a palántával kezdődik – mostantól az ellenőrzés is

A dohánytermesztéshez kapcsolódó feketepiaci visszaélések megelőzésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága a bűnügyi szakterülettel együttműködve országos ellenőrzéssorozatot indított. A hatóságok már a palántázás szakaszától nyomon követik a termőterületeket, külön figyelmet fordítva a keleti megyékre.

A NAV adatai szerint 2024-ben több mint 118 millió szál illegális cigarettát és közel 120 tonna fogyasztási dohányt vontak ki a forgalomból még azelőtt, hogy az áru eljutott volna a feketepiacra. Ennek ellenére a tapasztalatok további szigorítást indokolnak.

[Archivált média]

Drónok, civil járművek, terepfelmérés

A jogkövető dohánytermelők védelmében a NAV civil járműveket, drónokat és terepszínű felszerelést is bevet. A hatóságok Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyére összpontosítanak, mivel a dohánytermesztés több mint 80%-a ebben a térségben zajlik.

A pénzügyőrök szúrópróbaszerű vagy kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket tartanak a közutakon, termőföldeken és telephelyeken is. Emellett 2025. július 20-tól új bejelentési kötelezettség lépett életbe: már belföldi áthaladás esetén is jelenteni kell, ha szárított vagy fermentált dohány mozog az országban – akár EU-tagállamba, akár harmadik országba irányul a szállítás.

Szigorodó szabályok, milliós bírságok jövőre

A 2026-tól életbe lépő szabályozás értelmében jelentősen nő a jövedéki bírság összege az illegális dohánytermesztés esetén. A NAV tájékoztatása szerint:

• már 10 m²-enként is 30 000 Ft bírság szabható ki,
• fél hektár felett pedig minden megkezdett fél hektár után 15 millió Ft bírság jár.

Emellett nyilvántartási kötelezettség terheli azokat a gazdálkodókat is, akik szárított vagy fermentált dohányt hoznak be belföldre, vagy továbbértékesítési céllal vásárolnak azt. A nyilvántartási kérelemben a pontos települést, helyrajzi számot és a terület nagyságát hektárban is meg kell adni.

A hatóság célja egyértelmű: tiszta, átlátható és biztonságos dohánypiacot fenntartani, amelyben a nyomonkövetés nemcsak eszköz, hanem elvárás – adta hírül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mit mond a Btk.?

A 2017. évi CLVIII. törvény a jövedéki adóról és a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 409. § (1) bekezdése alapján jövedéki termékkel kapcsolatos visszaélés bűncselekménynek minősül, ha valaki a jövedéki terméket (így a dohánytermékeket is) engedély nélkül vagy az előírásokat megszegve állít elő, tárol, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Az (1) bekezdés szerinti alapeset büntetése három évig terjedő szabadságvesztés. Súlyosabb minősítést von maga után, ha a cselekményt például jelentős, nagy vagy különösen nagy mennyiségre követik el; utóbbi esetben a Btk. 409. § (4) bekezdése szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A visszaesés pedig a büntetés kiszabása során általános súlyosító körülményként kerül figyelembevételre.