Dinnyevásárlásnak indult, rendőrségi eljárás lett belőle: egy szekszárdi férfi és siófoki barátnője hamis euróbankókkal próbált meg forinthoz jutni Dunaföldvár környékén. Egyiküket játékpénzzel való fizetés közben, másikukat a bankjegyek rejtegetésén érték tetten a rendőrök.

[Archivált média]

Dinnyeárust és moteltulajdonost is becsaptak

A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság beszámolója szerint egy dinnyeárus tett bejelentést a napokban, miután egy nő 100 euróval fizetett a gyümölcsért, amelyről csak később derült ki, hogy hamis. A dunaföldvári rendőrök azonnal adatgyűjtésbe kezdtek, és kiderült, hogy a nő egy szürke, külföldi rendszámú kombiba szállt be, amely Dunaföldvár irányába hajtott.

A kamerafelvételek alapján azonosították az autót, amely már korábban is feltűnt a térségben. A rendőrök időközben értesítették a környékbeli vállalkozókat is. Ennek eredményeként egy motel tulajdonosa jelezte: nála is megjelentek, és egyikük pénzváltás ürügyén 80 ezer forintot csalt ki tőle két – később hamisnak bizonyult – száz eurós bankjegyért cserébe. A papírokon azonos sorszám és angol nyelvű „csak másolat” felirat szerepelt.

A bugyipénz is előkerült…

A rendőrök rövid idő alatt eljutottak egy 28 éves szekszárdi férfihoz, aki elmondta, hogy valóban ő és siófoki barátnője kerestek szállást a motelben, de mivel nem volt szabad szoba, megpróbáltak pénzt váltani. Állításuk szerint később egy ismerősük segített nekik forinthoz jutni – épp ő váltotta be a hamis bankjegyeket a motelnél.

A dinnyeárusnál történt fizetésért a nő felelt, aki azt állította, nem tudott arról, hogy az általa használt 100 eurós nem valódi. Az elfogásuk után végzett ruházatátvizsgálás során a nő alsóneműjéből további 25 darab, azonos sorszámú, „másolat” feliratú száz eurós bankjegy került elő.

A rendőrök a párost előállították, és csalás vétség gyanújával kihallgatták – számolt be róla a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 373. § (1) bekezdése szerint:

„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

Ha a csalással okozott kár nem haladja meg az 500 ezer forintot, a bűncselekmény vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha viszont a kár meghaladja ezt az összeget, vagy sorozatjellegű az elkövetés, az már minősített eset lehet.