A tervezett adójóváírással együtt a minimálbér nettója 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékkal emelkedhet az egyéb szja-kedvezményekre nem jogosult dolgozóknál. A csütörtöki bértárgyaláson egy általános, 5 százalékos bérajánlást is megfogalmaztak a versenyszférára vonatkozóan.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén 7,5 százalékos minimálbér- és 6,1 százalékos garantáltbérminimum-emelésről egyeztek meg. Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az előbbi bruttó 347 ezer forintra, az utóbbi pedig bruttó 396 ezer forintra nő, a dokumentumot pedig a jövő héten írják alá.
A tárcavezető leírása alapján az említett adójóváírás a minimálbér esetében havi közel 37 ezer, a garantált bérminimumnál pedig havi mintegy 33 ezer forintos nettó pluszt hozhat azoknak a munkavállalóknak, akik más személyi jövedelemadó-kedvezményre nem jogosultak.
Mindez úgy biztosíthat jelentős nettó keresetnövekedést, hogy a bruttó bérek mérsékeltebb emelkedése a gazdaságilag sérülékenyebb munkáltatók számára is kezelhetőbb többlet terhet jelent
Kármán arra is kitért, hogy az egyeztetések elején még messze álló munkáltatói és munkavállalói álláspontok közelítése vezetett el a háromoldalú megállapodáshoz. Álláspontja szerint az egyezség egyaránt támogatja a dolgozók vásárlóerejének növelését, a foglalkoztatás stabilitását, valamint széles körű társadalmi legitimációt biztosít a szabályozásnak. Hozzáfűzte, hogy az idei év lezárulta után a felek közösen alakítanak ki egy középtávú, képletalapú megegyezést is, amely garantálni képes a nominális bérek méltányos, a gazdaság teljesítőképességéhez igazított meghatározását.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a csütörtöki egyezségről kiadott közleményében arra is rámutatott, hogy a munkaadók és a munkavállalók a versenyszférára vonatkozóan egy 5 százalékos általános bérajánlást is megfogalmaztak. A szervezet szerint ez az ajánlás a stabilan és kiegyensúlyozottan működő cégek bérpolitikájához ad iránymutatást, ugyanakkor a konkrét bérfejlesztések mértéke az egyes vállalkozások gazdasági helyzetétől és belső bérarányaitól is függ, így kereseti kategóriánként eltérően alakulhat – szemlézte a 24.hu.

