Végrehajtandó börtönbüntetést indítványoz a hatóság azzal a visszaesővel szemben, aki a családján önzetlenül segítő ismerőse jóhiszeműségét kihasználva halmozott fel hatalmas tartozást.
A büntetett előéletű, ötvenes évei elején járó férfi korábban rendszeres támogatást kapott a sértettől, mivel a gyermeke súlyos szembetegséggel küzdött. Miután 2023 márciusában tudomást szerzett arról, hogy a jóakarója komolyabb megtakarítással bír, a szorult anyagi helyzetére hivatkozva heti rendszerességgel folyamodott újabb és újabb összegekért.
A kölcsönöket kezdetben a gyermeke ellátásának költségeivel indokolta, miközben a kiskorú kezelését teljes egészében az államilag finanszírozott egészségügy fedezte. Később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé felhalmozott tartozásaira, valamint különféle illetékek kiegyenlítésére hivatkozva követelt további összegeket.
Amikor a tartozás mértéke már jelentősen megnőtt, az érintett azzal hitegette a jótevőjét, hogy a teljes összeget egy felvétel alatt álló, nagymértékű kölcsönből fogja törleszteni. Erre hivatkozva a folyósítási díj fedezésére is újabb milliókat kért el.
A rendszeres pénzkéréseknek 2025 augusztusában lett vége, amikor a támogató megelégelte a helyzetet. A megtévesztések sorozata addigra 95 millió forintos kárt okozott a jóhiszemű segítőnek.
A bűncselekmények elkövetését beismerő vádlottal szemben minősített csalás bűntette miatt a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta a Somogy Megyei Főügyészség.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: 95 milliós csalás a jóhiszeműség kihasználásával – hogyan érvényesítheti kárigényét a sértett?
- Polgári jogi igény előterjesztése a 95 millió forintos vagyoni kárra: A sértett a vádbeli cselekménnyel közvetlen okozati összefüggésben elszenvedett 95 millió forintos vagyoni kárának megtérítésére jogosult. A büntetőeljárási törvény (Be.) szabályai szerint a sértett magánfélként polgári jogi igényt terjeszthet elő a büntetőperben a vádlottal szemben; amennyiben annak elbírálása az eljárást jelentősen késleltetné vagy egyéb törvényi feltétel fennáll, a bíróság a követelést egyéb törvényes útra (külön polgári perre) utasítja. Kiemelt előny, hogy a vádlott beismerő vallomása a büntetőeljárásban jelentősen megkönnyíti a tényállás és a kárösszeg bizonyítását.
- Zár alá vétel és vagyonvisszaszerzés a követelés biztosítására: Ekkora összegű kárnál kulcskérdés, hogy az eljárás során fellelhető-e a vádlottnál a kicsalt pénzből származó vagyon, ingatlan, jármű vagy bankszámla-követelés. Ha alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, a sértett indítványára a bíróság zár alá vételt rendelhet el a vádlott fellelhető vagyontárgyaira a polgári jogi igény biztosítása érdekében. Emellett a bűncselekményből származó, de harmadik személyekhez (például hozzátartozókhoz) ingyenesen vagy színlelt szerződéssel átjátszott vagyon esetén polgári jogi fedezetelvonási igény (Ptk. 6:120. §) érvényesítése is vizsgálható.
- Késedelmi kamat és a pénzügyi veszteségek elszámolása: A csalással okozott kár (deliktuális kárfelelősség, Ptk. 6:519. §) esetén a kártérítési igény a kár bekövetkezésekor keletkezik, és a törvényes késedelmi kamat a követelés tényleges esedékességétől számítható. Ennek megfelelően a sértett nemcsak a 95 millió forintos tőkeösszeget, hanem az egyes részösszegek esedékességétől számított törvényes késedelmi kamatot is követelheti a károkozótól, ami ekkora tőkeösszeg és többéves időtartam mellett jelentős további követelést jelent.
- Személyiségi jogsérelem és sérelemdíj a súlyos bizalomvesztés miatt (Ptk. 2:52. §): Bár a csalás elsődlegesen vagyon elleni bűncselekmény, a megtévesztés, a gyermek betegségére hivatkozó érzelmi manipuláció és a bizalom éveken át tartó kihasználása alátámaszthatja a sérelemdíj-igényt, különösen, ha a megtakarítások elvesztése a sértett életvitelét, egzisztenciális biztonságát és egészségi állapotát is súlyosan megrendítette. A Ptk. 2:52. § alapján a sérelemdíj megítéléséhez a személyiségi jogsértés tényét kell igazolni, a mértéket pedig a bíróság az eset összes körülménye alapján mérlegeli. Mivel a Be. 571. § (2b) bekezdése a sérelemdíj büntetőperes érvényesítését szűk kivételekhez köti, ez az igény rendszerint külön polgári perben érvényesíthető.
- Banki átutalások, üzenetváltások és tanúvallomások a kárösszeg igazolására: A 2023 márciusa és 2025 augusztusa között hetente átadott kisebb-nagyobb tételek pontos összesítésében döntő bizonyító ereje van a banki utalási bizonylatoknak, a készpénzfelvételi kivonatoknak, az elkövető által küldött üzeneteknek (SMS, chat, e-mail), amelyekben a gyermek kezelésére, NAV-tartozásra vagy hitelfolyósítási díjra hivatkozott, valamint az egészségügyi intézmény tájékoztatásának arról, hogy a gyermek ellátása térítésmentes volt.
- A követelés speciális elévülése (Ptk. 6:533. §): A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló követelés a Ptk. 6:533. § (1) bekezdése alapján öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül – a bűncselekmény büntethetőségi ideje pedig a jogerős minősítés függvénye.
Ha vagyon elleni bűncselekmény, csalás vagy megtévesztéssel okozott jelentős anyagi kár károsultja lett, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, biztosítási vagy kártérítési jogait, kérjen szakszerű jogi segítséget dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.

