Jogerőssé vált a törvényszék másodfokú döntése értelmében, hogy 2027. február 1-jéig letartóztatásban marad a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint a korábbi államtitkár.
A Kecskeméti Törvényszék a nyomozási bíró korábbi határozatát helybenhagyva meghosszabbította a büntetőeljárás alatt álló egykori tárcavezető és a volt államtitkár kényszerintézkedését. A Kecskeméti Járásbíróság döntése alapján Hankó Balázs volt miniszter és Varga-Bajusz Veronika három hónappal tovább marad letartóztatásban. A másodfokú bíróság iratok alapján, külön meghallgatás tartása nélkül hozta meg az ítéletét.
Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) érintő támogatások elosztása kapcsán. A bírói indoklás szerint a bűncselekmény megalapozott gyanúja továbbra is fennáll, a kényszerintézkedés fenntartása pedig szükséges a gyanúsítottak jelenlétének biztosításához, illetve a bizonyítási eljárás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozásához.
A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatása alapján a gyanú arra vonatkozik, hogy a korábbi kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki egyben az NKA elnöki tisztségét is betöltötte, a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának vagyonát a jogszabályokban és az alapító határozatban rögzített céloktól eltérően használták fel. A 2025. július 1-jét követően meghirdetett egyedi pályázati kérelmeket a megállapítások szerint érdemi elbírálás nélkül hagyták jóvá, a forrásokat pedig a 2026-os országgyűlési választás kampányköltségeire, valamint a kérelmezők magáncéljaira fordították.
A hatóságok szerint az érintettek olyan kettős döntéshozatali rendszert működtettek, amelyben a formális eljárás elvált a tényleges határozathozataltól, és a költségvetési kereteket politikai szempontok, valamint választókerületi lefedettség alapján osztották el. Bár az NKA-ra vonatkozó szabályozás tiltja, hogy a miniszter és az alap alelnöke közvetlenül részt vegyen az egyes pályázatok elbírálásában, a megalapozott gyanú szerint a támogatásokról a férfi gyanúsított és más személyek döntöttek. Bizonyos esetekben a döntések megelőzték a hivatalos kérelmek benyújtását is.
A nyomozás adatai szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 alkalommal történt a törvényi céloktól eltérő pénzosztás, amellyel összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult büntetőeljárásban a Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírájának döntését, amivel két gyanúsított (egyikük az alap egykori elnöke, valamint egy korábbi államtitkár) letartóztatását három hónappal meghosszabbította
– fogalmazott a törvényszék.
