Előzetes normakontrollra küldte Baka András a parlamenti többség által elfogadott jogszabályt, mivel az államfő szerint a rendelkezések sértik a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot.
A köztársasági elnök nem látta el kézjegyével a parlament által november 3-án megszavazott, az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét, valamint megerősítését célzó törvényt. Baka András az Alkotmánybírósághoz fordult előzetes normakontrollt kérve, mivel megítélése szerint a jogszabály több ponton ellentétes az Alaptörvénnyel, különösen a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltásának szabályozása, valamint a kisebbségi részvényesek védelmének csorbítása miatt. Az államfő ezen felül élesen bírálta a jogalkotási folyamatot is, rámutatva, hogy a törvényjavaslatot mindössze 26 óra alatt, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el. Figyelmeztetett arra is, hogy a pénzpiacok közhatalmi eszközökkel történő befolyásolása megingathatja a nemzetközi befektetői bizalmat a magyar pénzügyi rendszer iránt.
Az államfő indítványában két konkrét rendelkezés alkotmányosságát támadta meg. Az első kifogásolt szabályozás lehetségössé tenné, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítse egy zártkörű befektetési alap alapkezelőjének leváltását. Baka álláspontja szerint a módosítás a már működő alapokat is érinti, beleértve azokat is, amelyek egyáltalán nem kezelnek állami vagyont. Ez a lépés sértheti a jogbiztonság részét képező bizalomvédelem elvét, a fennálló szerződésekbe történő beavatkozás alkotmányos korlátait, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz való jogát. Az indítvány rámutat arra is, hogy a szöveg pontatlan és hiányos megfogalmazásai a normavilágosság követelményét és a hatékony jogorvoslathoz való jogot is veszélyeztetik.
A másik elnöki kifogás a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tulajdonosok kötelező vételi ajánlattételére vonatkozik. A hatályos jogszabályok alapján a többségi befolyást szerző tulajdonosnak ajánlatot kell tennie a kisebbségi részvényesek üzletrészére is, ám az új törvény bizonyos esetekben felmentést adna e kötelezettség alól. A köztársasági elnök kiemelte, hogy ez a mentesítés nem csupán az alapkezelőváltásokhoz kapcsolódóan, hanem annál lényegesen szélesebb körben is alkalmazható lenne. Ez a megoldás sérti a kisebbségi részvényesek tulajdonhoz való jogát és társasági jogi védelmét, valamint figyelmen kívül hagyja a korábbi szabályozási környezetben döntő befektetők jogos elvárásait.
A törvény egyéb területeit, így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetésére vonatkozó szabályokat is megvizsgálta az államfő. Ezek kapcsán azonban a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapított meg olyan mértékű alkotmányossági aggályt, amely indokolta volna az Alkotmánybíróság megkeresését.
Indoklásában Baka külön kiemelte a jogszabály elfogadásának méltatlan körülményeit is. A kivételes eljárásban lefolytatott parlamenti döntéshozatal során a törvényjavaslat benyújtása és elfogadása között alig több mint egy nap telt el, kizárva a társadalmi és szakmai párbeszéd lehetőségét. Az államfő hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogalkotási tempó indokoltsága sem a szövegből, sem az előkészítés dokumentumaiból nem derül ki. Különösen igaz ez a magántőkét kezelő alapok esetében, ahol az állami vagyon védelmére való hivatkozás nem adhat magyarázatot a jogalkotói beavatkozásra.
Zárásul a köztársasági elnök óvatosságra intett a jövőbeni pénzpiaci jogalkotás során. Álláspontja szerint az állami érdekekre hivatkozó közhatalmi beavatkozások általánosságban is alááshatják a magyar gazdaságba vetett bizalmat. Az intézményi rendszer korábbi működési zavarainak visszatérése elbizonytalaníthatja a nemzetközi szereplőket abban, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piaci működés alapvető kereteit. A jogszabály alaptörvény-ellenességéről most az Alkotmánybíróságnak kell döntést hoznia.
